Századok – 1997
Tanulmányok - Hámori Péter: Kísérlet egy „Propagandaminisztérium” létrehozására. A Miniszterelnökség V. Társadalompolitikai Osztályának története 1938–1941 II/353
370 HÁMORI PÉTER szeptemberében szervezett Kultúr-kamara, kötelező tagsággal; majd 1933. októberben az új sajtótörvény. 10 Olaszországban több minisztérium is foglalkozott propagandával: a Ministero dell'Istruzione Publica (Köznévügyi Minisztérium; az első és a második Mussolini-kormányban — 1924-ig — Giovanni Gentile, a korporációs elmélet egyik kidolgozója töltötte be ezt a posztot); Ministero Corporation! (Korporációs Minisztérium; 1926. július 2-án alapítva, az első miniszter Mussolini; tőle a következő kormányban egy időre Giuseppe Bottai veszi át - 1929-től 32-ig.); Ministero dell'Educatione Nazionale (Nemzeti Nevelés Minisztériuma (1932-ben alapítják); Ministero della Stampa e la propaganda (A tulajdonképpeni Sajtó- és Propagandaminisztérium; 1935. június 23-án alapítja királyi leirat); Ministero della Cultura Popolare (1937-től; a szabadidőmozgalom is ide tartozik) (Governi d'Italia 1848-1961. szerk. Francesco Bartolotta; Róma, 1962.; 175-197.). 11 Az SPA vezetője a jónevű író és társadalomtudós, Antonio Ferro volt (Pajzs Elemér: Salazar - egy kis ország nagy építője; Budapest, 1937, 12. fejezet és Mihelics Vid: Új Portugália. Budapest, 1938, 134-149.) A portugál út követését mindenekelőtt az Új Kor és a Katolikus Szemle körül csoportosuló, az ország gyors szociális átalakítását korporativ állam felállításával sürgető fiatalok helyeselték. (Hámori Péter: A katolikus jobboldal eszméi. Valóság, 1996/2., 100-105. Ezen túlmenően megemlítendő, hogy Imrédy még a Magyar Nemzeti Bank elnökeként finanszírozta Mihelics Vid portugáliai tanulmányútját. A portugál és a magyar út ekkoriban népszerű összevetéseiről ld. Hámori Péter: Portugália mint „bezzegország".Valóság, 1994/6, 56-66.) 12 Shvoy Kálmán titkos naplója és emlékirata. 1918-1945. Sajtó alá rendezte és a bevezető szöveget írta Perneki Mihály. Kossuth, Bp., 1983. 168. (Továbbiakban Shvoy i. m.) 13 Bulányi György jegyzi meg elég rosszmájúan Imrédyről: „minden piaristák csúcsának és csillagának Schütz Antalnak volt tanítványa és a kispapok 40 éve igazgatójának, Zimányi Gyulának gyónó gyermeke." (Bulányi György: Élménybeszámoló a régmúlt időkről; Demokrata, 1990, február 55.) 14 Mt. Jkv. 195. dob. 1938. ápr. 6. 32. napirendi 15 A szövegét ld.: Horthy Miklós titkos iratai. Szerkesztette Szinai Miklós és Szűcs László; Budapest, 1965.(Továbbiakban H. M. titkos) 170-176. 16 Sipos Péter: Az Imrédy-kormány megalakulása történetéről; Századok, 1966. január 62-95. (továbbiakban Sipos: Az Imrédy-kormány megalakulása i. m.); 85. 17 Országos Levéltár K.429. Kozma Miklós Iratai (Továbbiakban O. L. Kozma-iratok) 50. cs. 24. f. 18 Imrédy vállalta ezt a szerepet is, jóllehet a „népvezéri" önkép mindig is megvolt nála. (Egy példa erre: egyik első sajtónyilatkozatában az ország teljes, de nem forradalmi átalakítását ígérte, a teljesre és nem forradalmira ugyanakkora hangsúlyt helyezve, de az eszközökről hallgatva. Magyarság, 1938. május 15. 19 „Elég köd és misztikus félhomály terjeng a levegőben, jó ezeket néha érthető szavakkal eloszlatni." Magyarság, 1938. május 15. 20 Például: „A széles néprétegek életstandardját feltétlenül emelnünk kell." Imrédy Béla m. kir. Miniszterelnök beszéde a képviselőház 1938. május 14-i ülésén. Bp. 1938. (Továbbiakban Imrédybeszéd) 5.; továbbá a Függetlenség 1938. május 15. (továbbiakban Fg.); Magyarságban leírt ígéretek, melyek a korporációk és a szabadidőmozgalom hazai bevezetésére vonatkoztak (Magyarság, 1938. május 18.). 21 Részletesebben Magyarság, 1938. május 15.; Sipos: Az Imrédy-kormány megalakulása, i. m. 19-20. 22 Ezek alól csak egy-két katolikus lap volt kivétel. (Például az Új Kor, vagy a Magyar Kultúra), melyek Imrédyben főleg (s szinte kizárólag) a hitvalló katolikust látták, láttatták. 23 Sipos: Az Imrédy-kormány megalakulása, i. m. 64. 24 „...Imrédy teljesen a katolikus tanítás talaján áll. Lehetetlen hangot nem adnunk annak az örömnek, hogy máról holnapra hatalmi tényezővő emelkedtek azok az elvek, amelyeket hasábjainkon hirdettünk" - írta a Katolikus Szemle, a fiatal magyar szociális-keresztény irány egyik fontos orgánuma. (Katolikus Szemle 1938. június, 355.) 25 Divini Redemptoris körlevél; Budapest, 1937.; 23. 26 Dr. Dómján János külsőjózsefvárosi református lelkész közlése; 1987. augusztus 4. 27 Kiemelkedik ezek közül a Stefánia, amelynek megszervezését még Gömbös kormányzata alatt kezdte el Johann Béla belügyi államtitkár.
