Századok – 1997

Tanulmányok - Hámori Péter: Kísérlet egy „Propagandaminisztérium” létrehozására. A Miniszterelnökség V. Társadalompolitikai Osztályának története 1938–1941 II/353

KÍSÉRLET PROPAGANDAMINISZTÉRIUM LÉTREHOZÁSÁRA. 365 már 1938. augusztus 6-án előterjesztést tesz évi 146 000 pengő átutalására! Annak azonban nincs konkrét nyoma, hogy ezt vagy más komolyabb összegeket — leszámítva egy-egy ötezer pengős gyorssegélyt — kapott volna a KALOT a Miniszterelnökségen keresztül.15

3

Talán ennek tudható be, hogy a kormányváltozás után újabb kérésekkel álltak elő, melyek most már meghallgatásra találtak.15

4 A KALOT mellett a Hivatásszervezet, (mely a KALOT-hoz hasonlóan szintén Szegedről indult 1938-ban) és az Egyházközségi Munkásszakosztályok, az EMSZO is egyre nagyobb, mindenekelőtt fiatalokból álló tömeget tudhatott 1938-39-re maga mögött.15

5 A Társadalompolitikai Osztály e csoportok közül a legszorosabban a HSz-hez kötődött. Nemcsak az egyes akciók költségeit fedezte,15

6

hanem közvetlenül (az alapszabály véleményezésével) közreműködött az országos szervezet létrehozásánál, és — legalábbis egy ideig — a teljes szervezet működését is finanszírozta.157 Az országos érdeklődést kiváltó Goldberger-sztrájk15

8

gyors elintézése mögött is elég valószínű, hogy az V Osztály állt,15

9

jóllehet kétségtelen, hogy Teleki személyesen is tárgyalt a vezetővel, Varga László páterral. A nagysikerű 1938-as HSz. Titkárképző Tanfolyam mögött szintén Kovrig személyét lehet sejteni, nemcsak az anyag összeállítása (elsősorban társadalombiztosítási jellegű), de az előadók személye miatt is: huszonnégyük közül tizenöt OTI-alkalmazott, négy személyes beosztottja vagy kollégája volt Kovrignak.16

0

Kovrig az egyesületek támogatásában odáig ment, hogy még egy nem magán16

1

tulajdonban lévő üzemben, hanem állami cégnél kitört sztrájk esetében is melléjük állt: így történt a Dohányjövedékkel való gyors béralku lebonyolítása esetén is.16

2 Kovrig szorgalmazására a KALOT, az EMSZO és a HSz 1940 januárban formálisan is egyesült Magyar Szociális Népmozgalom néven.16

3

A mozgalom nem jelentette a résztvevő tagszervezetek központi, egyesített vezetését; inkább koordináló, akcióegységet megteremtő csúcsszerv volt.16

4

Kovrig ebbe az egységbe más szervezeteket is be akart vonni: több kisebb szervezettel tárgyalt az együttműködés érdekében,16

5

1940 februárban16

6

pedig elérte a HSz és az akkorra reménytelenül ellaposodott16

7

Gömbös-féle Nemzeti Munkaközpont közötti fúziót is.168 Ezekre a szervezetekre és a kialakult személyes kapcsolatokra alapozva kezdte meg a Társadalompolitikai Osztály utolsó, és egyben legkomolyabb munkáját, a Nemzetpolitikai Szolgálat (NSz)16

9

megszervezését. Az NSz gerincét Kovrig szándéka szerint a nyomtatott propaganda plakátok (ezeket igényesebb kivitelben, s — a Teleki-féle nemzetiségi koncepciónak megfelelően — a nemzetiségek nyelvén is kiadták170

) és mindenekelőtt a „beszervezett" egyesületek és személyek17

1

képezték.17

2 A tagszervezetek és egyének feladata egyrészt a „hivatalosan nem terjeszthető politikai információk" eljuttatása volt a „lehető legszélesebb nemzeti közvéleményhez", másrészt pedig információk gyűjtése a kormány politikájának visszhangjairól. Az információterjesztés részben a NSZ-en keresztül, részben pedig titokban, „szájpropagandával" történt. (Erre a Magyar Szolgálatot és más kapcsolatokat használtak: a Tűzharcos Szövetséget, a Katolikus Nőegyletek Szövetségét, alkalmilag pedig a Fajvédő Szövetséget.)17

3

Az egyes szervezeteknek juttatott támogatás megoszlása jellemző, s hasznossági-fontossági sorrendet is tükrö-