Századok – 1997
Tanulmányok - Hámori Péter: Kísérlet egy „Propagandaminisztérium” létrehozására. A Miniszterelnökség V. Társadalompolitikai Osztályának története 1938–1941 II/353
KÍSÉRLET PROPAGANDAMINISZTÉRIUM LÉTREHOZÁSÁRA. 363 - Makkai László, Szász Béla, Asztalos Miklós, Móricz Miklós; „A Balkán" - Kniezsa István, Genthon István; „Kiváló magyar fejek" - Hamvas Béla; „A fasiszta Olaszország"; „Oroszország ma", stb. A névsor a magyar tudományos élet kiváló s az akkori átlagember által ismert szereplőit tartalmazza.127 Elgondolkodtató, hogy ezek, a legkülönfélébb politikai-világnézeti irányt követő emberek szerepet vállaltak Imrédy propagandagépezetében. Döntésükben bizonyára szerepet játszott, hogy Imrédy — legalábbis németországi útja előtt12 8 — még nem az önjelölt diktátor-képet alakította ki magáról, ráadásul a Felvidék visszatérte hallatlan népszerűséget szerzett neki. A magyar közélet számos szereplője, de mindenekelőtt fiatal és katolikus irányultságú értelmiségiek elfogadták, mint politikust és mint a szerves reformok végrehajtóját, aki mögött erkölcsi garanciaként ott állt közvetlen munkatársa, az ezekben a körökben igen népszerű Kovrig Béla. (Az ő személyes hitelét fokozta, hogy munkatársaival együtt továbbra is részt vettek az ország közigazgatásának és gazdaságpolitikájának szociálisabbá tételét követelő szakemberek tanácskozásain.12 9 ) Mindemellett részvételüket a propagandaosztály működésében a hagyományos sajtó iránti mélységes — s olykor nem is alaptalan — megvetés és bizalmatlanság is indokolta.130 Az Osztály részvétele Magyar Élet Mozgalom életrehívásában. Imrédy kezdettől miniszterelnökké történő kinevezésétől törekedett egy, a kormány mögött lojálisán felsorakozó, nagy taglétszámmal bíró és állandó szervezet létrehozására.13 1 Sajtóhírek az alapításról már november eleje óta megjelentek, azonban az első nagygyűlésére csak 1938. január 8-án került sor a Vigadóban. A gyűlés szervezésében Kovrig és osztálya aktívan résztvettek.13 2 Maga az ötlet is, mely a mozgalmat létrehozta, ezen az osztályon született meg. Egy keltezés nélküli, valószínűleg a bécsi döntés előttre datálható memorandum13 3 javasolja a kormányfőnek: hívjon életre egy olyan szervezetet, „mely széles társadalmi közmegegyezésen alapul". A szervezetnek legyen jelvénye, egyenruhája, indulója - egyszóval legyenek olyan külsőségei, „melyek a kor emberét vonzzák".13 4 A nagygyűlés külsőségeiben e szerint a terv szerint bonyolódott le.13 5 A szociális reformok várt ismertetése azonban elmaradt,13 6 s határozott programot sem adott Imrédy. A „seregszemle" ennek ellenére a magyar társadalom konzervatívabb részében felháborodást, sőt bizonyos riadalmat is keltett, s közvetlenül hozzájárult Imrédy bukásához.137 Kovrignak és beosztottainak reakciója a részben saját hibás helyzetértékelésük13 8 miatt bekövetkezett leváltásra, nem ismeretes. A bizonytalanságon túl, melyet a kijelölt miniszterelnök személye okozott, az Imrédytől való személyes függésük, s az, hogy a leváltott miniszterelnök teljesen megbízott bennük, egyértelműen Teleki ellen hangolta az Osztályt, különösen pedig vezetőjét.139 Ez annak dacára történt így, hogy Kovrig — talán politikai helyezkedésből, talán meggyőződésből — a Magyar Élet Mozgalom megalakulása után fokozatosan lazította Imrédyhez fűződő — korábban baráti — viszonyát.14 0
