Századok – 1997
Tanulmányok - Zeidler Miklós: A Magyar Revíziós Liga. Trianontól Rothermere-ig II/303
A MAGYAR REVÍZIÓS LIGA 343 javasolta Perényinek, nehogy megbízhatatlan személy irányítsa a Világszövetséget. Széchényi László washingtoni követ jelentése Walkóhoz. 1929. március 5. OL К 468 1928-2-208. 59 Pivány levele Herczeghez. New York, 1929. március 23. OSzKK Fol. Hung. 2734/IV 25. 1929 tavaszán Eckhardt ugyancsak a tengerentúli magyarság megosztottságáról számolt be. Eckhardt levele Herczeghez. 1929. április 25. OL К 468 1928-2-212-213. A revíziós mozgalom berkeiben ekkoriban bizonyos reményeket ébresztett, hogy a szenátus külügyi bizottságának elnöke személyében 1928 végén újabb támogatóra leltek. Mint korábban Rothermere-hez, most Borah szenátorhoz is köszönő és elismerő táviratok, mindenféle díszalbumok garmadája érkezett. 60 Mint Pelényi írta, Réthey Ferencné és Guillaume Arpádné tolakodásával szemben „Kénytelen voltam turpisággal élni", és elfektetni az utóbbi hölgy kihallgatási kérelmét, aki úgy vélte, hogy „súlyosabb magyar érdek nem képzelhető, mint hogy ő számunkra megnyerje az Elnököt." Pelényi szigorúan bizalmas levele Khuen-Héderváry Sándorhoz, a Külügyminisztérium Politikai osztályának vezetőjéhez. 1930. február 25. OL К 66 1930-IH. 30843. sz. 61 Pelényi szigorúan bizalmas jelentése Walkóhoz. 1930. február 25. Uo. 30801. sz. 62 Fali Endre: Mit tett a fasiszta Olaszország Magyarországért? Budapest, Magyar Revíziós Liga, 1940. 174-189. Hory András római követ jelentése Kánya Kálmán külügyminiszterhez. 1933. május 5. OL К 66 1933-III-9. 30155/Res. sz. 63 A harmincas évek elején Palermóban is titkárság nyílt, de ennek működéséről nincs információ. 64 1930. szeptember 18-án a Magyar Külügyi Társaság szokott rádiófelolvasását ő tartotta, majd hosszabb cikkben foglalta össze a francia-magyar kapcsolatok alakulását. Honti Ferenc: Franciaország és a revízió. MK 1930. december. 14-16. Honti Ferenc: Franciaország és a trianoni béke revíziója. Külügyi Szemle 1931. január. 34. 65 François Honti: Que demande la Hongrie? Párizs, 1933. 12-16. A hivatalos diplomácia tartózkodását jól jelzi, hogy amikor 1934-ben felmerült egy összefoglaló propagandafüzet londoni kiadásának igénye, Bárdossy a Hontiéhoz hasonló munka helyett a részben saját szerkesztésében közel egy évvel korábban megjelent The Hungarian Question in the British Parliament c. könyv függelékének újranyomását szorgalmazta. Ennek az is oka lehetett, hogy Honti a Liga 1927-es statisztikai adatgyűjteményét vette alapul, de annak adatait helyenként alaposan összekeverte -írásában így itt-ott következetlenségek és téves adatok szerepelnek. Érdekes, hogy a füzet magyarországi utánnyomásában a hibák benne maradtak, sőt Honti még 1946-ban is panaszkodott a Külügyminisztérium tartózkodása miatt. [Honti Ferenc:] Jelentés Honti Ferenc, a Független Kisgazda Párt külföldi megbízottja, 1943. szeptember eleje és 1946. november vége között Svájcban és Franciaországban folytatott tevékenységéről. Genf, 1946. november 30. 121-123. 66 MK 1931. június. 6. 67 Revíziós mozgalmunk ötéves programmja. OSzKK Fol. Hung. 2734/TV 165. 1934-ben tervezték egy varsói titkárság felállítását is, ennek tevékenységéről azonban nem maradt fent adat. (A hagyományos magyar-lengyel szimpátia a revízió esetében csak korlátozott mértékben volt kiaknázható, mert noha Lengyelország maga is számot tartott bizonyos Csehszlovákiához tartozó területekre, őt viszont a német terjeszkedés fenyegette.) Ugyanez a helyzet a dél-amerikai (ez bizonyára valamelyik konzulátus mellett működött) és 1938-ig a berlini titkársággal is. Valószínű, hogy Finnországban is volt valamiféle képviselet, míg Svédországban a közelebbről nem ismert Vörös Márton professzor és Albert Cewers konzul felesége folytatott felvilágosító munkát, nem tudni azonban, milyen kapcsolatuk volt a Ligával. Az Egyesült Államokban két rokon szervezet is működött: a New York-i Revíziós Szövetség és a chicagói Közép-nyugati Revíziós Liga, tevékenységük azonban ugyancsak nem ismeretes. 68 Az érkezése előtti hetekben jelent meg Londonban a The Hungarian Question in the British Parliament c. munka R. E. L. Vaughan Williams nemzetközi jogász előszavával és Légrády Ottó Europe at the Parting of the Ways с. könyve, amely később franciául és magyarul is napvilágot látott. A magyarbarát Gower már a nyár folyamán határozati javaslatot terjesztett be az Alsóházban, mely „követeli a trianoni békeszerződés olyan módosítását, hogy a magyar királyság visszanyerje azokat az egykori területeit, amelyek lényegileg magyarok", s ehhez Bethlen érkezéséig 178, végül 1937 tavaszára 260 aláírót toborzott. NM 1933. július-augusztus. 10-11. Romsics i. m. 241. és 249. és Légrády Ottó levele ismeretlenhez. 1933. december 23. OSzKK Fond 1/1952. 4815. sz. 69 Az ezeréves magyar királyság fennállása - igazságtalanság? (University of Cambridge, 1933. november 22.) In: Bethlen István angliai előadásai. Budapest, Genius, 1933. 3-30. (Idézetek a 4-5. oldalról.)
