Századok – 1997

Tanulmányok - Zeidler Miklós: A Magyar Revíziós Liga. Trianontól Rothermere-ig II/303

338 ZEIDLER MIKLÓS 2 Ilyen volt a Felvidéki Liga, a Délvidéki Liga és az Erdélyi Székely-Magyar Szövetség. Ezeket az Urmánczy Nándor és Ilosvay Gusztáv vezetése alatt álló Védőligák Szövetsége fogta össze 1921 nyarán történt feloszlatásukig. 3 Ekkoriban — legalább részben — számos egyéb szervezet is folytatott irredenta propagandát. Közülük a legismertebbek a MOVE, az EME és a Turul Szövetség. A Tevéi történetéhez ld. Pallós Lajos: Területvédő propaganda Magyarországon 1918-1920. (Doktori értekezés) Budapest, Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, 1995. 4 Az 1918-1919 folyamán spontán létrejött irredenta szervezetek egy része ezzel kormányellenőrzés alá került s egyben kizárólagos jogot kapott az elcsatolt magyarság ügyeinek intézésére. Bárdi Nándor: A Keleti Akció. Regio 1995/3., 4. Különösen 3. 97-102. 5 Eöttevényi Olivér: A Magyar Külügyi Társaság húsz esztendeje. 1920. áprilistól-1940. áprilisig. Budapest, 1940. Juhász Gyula: A Magyar Külügyi Társaság története a két világháború között. In: Glatz Ferenc (szerk.): Európa vonzásában. Emlékkönyv Kosáry Domokos 80. születésnapjára. Budapest, MTA Történettudományi Intézet, 1993. 261-267. A Társaság elnöke Apponyi Albert, 1933-tól haláláig Berzeviczy Albert, az Akadémia elnöke, 1936-tól haláláig Pékár Gyula, a Petőfi Társaság elnöke, majd 1937-től Kenéz Béla közgazdászprofesszor volt. A vezető tisztségviselők sorában mindvégig megtalálhatóak voltak a közélet magasrangú szereplői. Ugyancsak említést érdemel a Szociográfiai Intézet és Államtudományi Intézet. Ezek, a Teleki Pál gróf által szabott szigorú tudományos követelményeknek megfelelően, az utódállamokra vonatkozó politikai, gazdasági és néprajzi adatok gyűjtésével hatalmas információs központtá terebélyesedtek, s alkalmanként a propagandaszerveket is ellátták adatokkal. B. Bernát István: A TESzK a revíziós propaganda egységéért. TESzK iratanyaga 1920-1928. (Kézirat. Teleki László Alapítvány Könyvtára. 591/1987/c) 36. Teleki válasza Rátz Kálmán interpellációjára. (1939. augusztus 9.) Az 1939. évi június hó 10-ére hirdetett Országgyűlés Képviselő Házának naplója. I. 454-457. 6 E kijelentéseknek vagy a megnyilatkozó személyeknek teljes felsorolását adni lehetetlen. A hazai irredenta és revíziós irodalomban mégis több tucat politikus és közéleti személyiség neve bukkan fel, akik valamilyen formában hangot adtak magyarbarát érzelmeiknek vagy a békeszerződéssel szembeni fenntartásaiknak, ami azonban a legritkább estben jelentett azonosulást a magyar revízió ügyével. A névsor .súlytalan személyektől művészeken és tudósokon át élvonalbeli politikusokig terjedt, akiknek motívumai is egészen eltérőek voltak - a feltűnési vágytól a romantikus ideálokon át a racionális politikai megfontolásokig. Néhány fontosabb név is jelzi, kikre hivatkozott a Trianon-ellenes propaganda mint szószólóira: Lansing amerikai külügyminiszter, Coolidge elnök, J. M. Keynes közgazda, Bonar Law, Asquith, Baldwin, Lloyd George és MacDonald brit miniszterelnök, Austen Chamberlain brit külügyminiszter, Lord Snowden, Lord Parmoor, Lord Newton, Lord Ashton, Lord Sydenham brit felsőházi tag, Churchill brit miniszter, G. B. Shaw, Jules Romains, Anatole France és Romain Rolland író, Briand francia miniszterelnök, Herriot francia miniszter, Nitti olasz miniszterelnök, Mussolini, Nansen norvég utazó, diplomata és - Lenin. 7 Magyarország hivatása a Dunamedencében. (Zalaegerszeg, 1927. május 27.) In: Gróf Bethlen István beszédei és írásai. (A továbbiakban GBL) II. Válogatott beszédei. Budapest, Genius, 1933. 185. 8 Léderer Lajos: Egy év a revíziós küzdelemben. A Rothermere-akció első évének nevezetesebb eseményei. Rothermere Lordnak a Pesti Hírlapban megjelent összes nyilatkozatai és cikkei. (Az előszót írta Lord Rothermere.) Budapest, Pesti Hírlap, 1928. 45. 9 Stefániával, az egykori Hohenlohe hercegnével, még az év elején ismerkedett meg szokásos riviérai üdülése alkalmával, és évtizedes gyengéd kapcsolat alakult ki közöttük. Ő tett neki említést Magyarországnak a trianoni szerződésben történt felosztásáról, ami részleteiben nyilván ismeretlen volt Rothermere előtt. Bán D. András: Radomir király. Széphistória a Rothermere-akcióról. 2000 1990. október. 56-60. E. beszélgetése R[othermere]-rel. (1927. október) Országos Levéltár (a továbbiakban OL) К 429 Kozma Miklós iratai. 2. cs. 2. tétel. Bethlen, Klebelsberg, római útja és 1927-es egyéb anyaga. 227. 10

Rácz Dezső Károly londoni sajtóelőadó jelentése Bárdossy Lászlóhoz, a Külügyminisztérium Sajtóosztálya vezetőjéhez. 1927. május 30. OL К 66 Külügyminisztérium. Sajtó- és Kulturális Osztály iratai. 1933-1-5. Rothermere. Angol 34177. sz. 11

A cikk teljes szövege megtalálható: Viscount Rothermere: My Campaign for Hungary. London, Eyre and Spottiswoode, 1939. 60-68. (Idézet a 68. oldalról) Teljes, de nem kifogástalan magyar fordítást közöl Léderer i. m. 9-21. 12

Rácz levele Bárdossyhoz. 1927. június 20. OL К 66 1933-1-5. 34324. sz. 13

Bárdossy bizalmas levelei a Magyar Külügyi Társasághoz és Perényi Zsigmondhoz. 1927. június 23. Uo. A TESz (Társadalmi Egyesületek Szövetsége) és a korábban említett TESzK nem azonos. Előbbi mintegy hatvan ún. nemzeti szervezetet tömörített Szörtsey József vezetése alatt. 14

Rácz levele Bárdossyhoz. 1927. június 30. Uo. 34466. sz. 15

OL К 66 1933-1-5. Ádám Magda: A kisantant és Európa 1920-1929. Budapest, Akadémiai, 1989. 247-248. Nemes Dezső: A Bethlen-kormány külpolitikája 1927-193l-ben. Az „aktív külpoliti-