Századok – 1997
Tanulmányok - Zeidler Miklós: A Magyar Revíziós Liga. Trianontól Rothermere-ig II/303
324 ZEIDLER MIKLÓS azokat. Madridba például csak az újévben érkezett meg a rendelt ezerötszáz példány.)8 4 Még 1933 őszén, a világpolitikai érdeklődésre való tekintettel a Liga elhatározta, hogy novembertől négyoldalas havi folyóiratot ad ki négy nyelven. Az inkább hírlevélnek tekinthető Dunai Hírek napilap formátumban, a Pesti Hírlap kiadásában jelent meg összesen mintegy 22 ezer példányban. A lapokat Szudy Elemér főszerkesztő, Bethlen volt sajtófőnöke és Flachbarth Ernő kisebbségi szakértő felelős szerkesztő jegyezte, a párizsi szerkesztést Honti Ferenc végezte. Az induló számban megfogalmazottak értelmében a lap azzal a céllal jött létre, hogy tudatosítsa: a trianoni béke fennmaradása fenyegeti az összeurópai békét, így módosítása az egész civilizált világ érdeke.85 Az immár folyamatosnak tekinthető revíziós propaganda hatékonyságát nagyban rontotta, hogy a többnyire névtelen cikkek javarészt megint csak a magyar nemzetiség sérelmeit tárgyalták.8 6 A lapokat a Liga mégis sikeresnek ítélte, sőt 1934 augusztusában az angol nyelvű hírlevelet felváltotta a terjedelmesebb és igényesebb Danubian Review. Az impresszumában változatlan szerkesztői gárdával megjelenő lap állandó rovatai mellett — a Duna-medence hírei, kisebbségek, művészet, kultúra, sport, gazdaság — neves magyar és angol szerzők rövid írásait is közölte.87 Ezzel párhuzamosan a másik három idegennyelvű lap is megnagyobbodott, de minőségi változásról esetükben nemigen lehet beszélni. A kiadói tevékenység, a lapok és szimpatizánsok pénzelése, valamint a titkári hálózat fenntartása nem csekély anyagi áldozatot követelt. 1929 végére (vagyis az első 28 hónap alatt) a Liga bevételei meghaladták a 350 ezer pengőt: szervezeti kiadásai megközelítették a 100 ezer pengőt, a külföldi akciókra ennek két és félszeresét fordították.8 8 Az iratokból nemigen lehet megállapítani a Liga bevételeinek további alakulását — tételes elszámolás csak a negyvenes évek elejéről maradt fenn —, annyi mégis valószínűnek látszik, hogy állami támogatásban kezdetben csak korlátozott mértékben részesült.8 9 Bevételeinek java része, miután eleinte elzárkózott attól, hogy a nagyközönség anyagi támogatását kérje, bizonyára azoktól a nagyvállalatoktól származott, amelyeknek érdekképviseleti szervei ott voltak a Revíziós Liga alapítóinak sorában.9 0 A kormány, illetve a Külügyminisztérium inkább dologi segítséget nyújtott: a felszínen többnyire újságíróként, tudósítóként működő külföldi titkárok tevékenységét a követségek információkkal és kapcsolatrendszerük révén támogatták, de kedvezményeket élveztek a Liga meghívására Magyarországra rendszeresen érkező külföldi politikusok, előadók és űjságírók is. A válság első éveiben azonban ezek a csatornák is elzáródtak vagy legalábbis összeszűkültek s a Liga takarékoskodni kényszerült.91 1937. szeptember 10-én a Minisztertanács határozott arról, hogy a Magyar Revíziós Liga 75 ezer pengős évi támogatásban részesüljön.9 2 Magyarország ebben az évben — igaz, nem a saját kezdeményezésére — egyfajta nyitásra szánta el magát a kisantant országok irányában. A tárgyalásokkal a magyar diplomácia részben maga is igyekezett a kisantanton belül egy ideje szemmel látható bomlási folyamatot gyorsítani. Elképzelhető, hogy ez a lehetőség, a területi revízió egyik fő akadályát képező szervezet lassú eltűnésének reménye adott nagyobb hangsúlyt a revizionista propagandának is.9 3 A megajánlott támogatás valószínűleg erősen
