Századok – 1997
Történeti irodalom - Árpád előtt és után. (Tanulmányok a magyarság és hazája korai történetéről) (Ism.: Thoroczkay Gábor) V/1192 - Miklós Molnár: Histoire de la Hongrie (Ism.: Tóth István György) I/276
TÖRTÉNET IRODALOM Miklós Molnár HISTOIRE DE LA HONGRIE Hatier Littérature Générale, 1996. 469 о. MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE Az Hatier kiadó Nations d'Europe sorozatában 16 európai ország története jelent meg egy-egy kötetben, köztük a csehek és szlovákok, illetve a lengyelek története. Molnár Miklós Svájcban élő magyar történész tollából most egy vastag kötetben Magyarország rövid története is napvilágot látott. A kötet a római birodalom bukásától és a népvándorlástól egészen a legutóbbi hónapokig követi nyomon Magyarország sorsát - a könyv a megjelenéssel párhuzamosan zajló millecentenáriumi ünnepségek ismertetésével fejeződik be. Molnár Miklós részletesen ismerteti a magyarok őstörténetére és a honfoglalásra vonatkozó elméleteket, bizonyítékokat, majd az államalapítás történetét táija olvasói elé, részletesen bemutatva a Szent István kori Magyarországot és annak társadalmát. A tatárjárás leírása után IV Béla országépítő munkáját ismerhetjük meg, majd az Árpád-ház kihalásának időszakát, a belháborúkat, az Anjouk uralomra jutását és berendezkedését tárgyalja. A könyv nemcsak politikatörténetet ad, bár a ma Magyarországon kiadott rövid magyar történelemkönyvekhez képest nagyobb teret szentelt a politika, a diplomácia és a hadtörténet kérdéseinek - erre szükség is van, hiszen leendő francia olvasóinak zöme nyilván semmit sem tudott eddig akár Szent Lászlóról, akár Nagy Lajosról. A francia nyelven megjelent könyv érthető módon igyekszik hangsúlyozni a francia kapcsolatokat, a magyar kultúrát ért francia hatásokat, de ezt mindenhol az arányok megtartásával, kiegyensúlyozott szemlélettel teszi, nem francia szemszögből nézi a magyar történelmet. Molnár Miklós részletesen bemutatja Hunyadi Mátyás államát, összehasonlítva a kortárs francia király, a centralizáló XI. Lajos államával, és ezután tárgyalja Mátyás mecenatúráját, az itáliai kapcsolatokat, a magyar reneszánszt, majd szól a mohácsi bukáshoz vezető útról, Mohács okairól is. Rövid, de világos és a külföldi olvasó számára is jól követhető leírását kapjuk a 16. századi politikatörténetnek, a reformáció egymással vetélkedő irányzatait is elhelyezi a szerző az európai palettán. A 17. századi függetlenségi harcok és a Rákóczi szabadságharc bemutatásakor a francia nyelvű összefoglaló érthetően nagy teret szentel a francia kapcsolatoknak, XIV Lajos külpolitikájának, így hozva közel a francia olvasó számára ezt a látszólag oly „egzotikus" történelmet. A 18. század, a felvilágosodás kora átvezet a reformkorba, majd az 1848-49-es forradalom és szabadságharc korszakába, Molnár Miklós itt is részletesen, minden leegyszerűsítés nélkül, de ugyanakkor az előzetes ismeretek nélkül érdeklődő külföldiek számára is jól követhetően mutatja be az eseményeket. A könyv elkerülte megannyi francia földön a kelet-európai országokról íródott egykötetes, egyszerzős összefoglaló hibáját, amelyek valójában az adott ország legújabb kori történetét nyújtják, és inkább csak címük szerint adják az ország történelmét a kezdetektől napjainkig, vagy pedig legfeljebb a huszadik század történéseinek jobb megértését szolgáló előtörténetként foglalkoznak a korábbi századokkal. Molnár Miklós összefoglalója a huszadik századot éppen úgy részletesen, de a könyv arányait megtartva tárgyalja, mint Szent István vagy Zrínyi Miklós korát, az arányok nem torzulnak el pl. a Horthy-korszak vagy a második világháború javára. A Kádár-korszak bemutatására viszont mindössze néhány lap jut, míg az 1989 utáni éveket ismét rendkívül részletesen tárgyalja a szerző. A kötetet a magyar történelmi összefoglalók és a magyar történelemről francia nyelven megjelent könyvek rövid bibliográfiája zárja. Ez csak hatkötetesként ismeri a „tízkötetes" Magyarország történetét, elfeledkezve az 1989-ben megjelent, a 18. századot tárgyaló kötetről. Ezenkívül
