Századok – 1997
Vita - Kristó Gyula: A honfoglalók régészeti hagyatékának keltezéséről. (Rendhagyó válasz bírálóimnak) I/234
272 VITA formát biztosító nomadizmusukhoz, pogány vallásukhoz, nehezen tértek át a földművelésre, utolsó képviselőik lovas szolgaként álltak földesúri szolgálatba. Vitapartnereim írásaiban leginkább az a mozzanat csüggesztő, hogy ezen ellentmondások meg sem jelennek, illetve számottevő szerephez nem jutnak. Görgetik tovább évtizedek „agyonbizonyítási kényszerétől" mesterségesen felduzzasztott, de adatokkal pontról pontra alá nem támasztott koncepciójukat a vegyes életmódot folytató (félnomád), tagolt társadalmú, nagy létszámú, utóbb önerőből európai államot alkotó honfoglaló magyarságról. A köztük és köztem levő alapvető, diametrális különbség az, hogy ők nem látják szükségét a mellény újragombolásának, magam pedig ezt elkerülhetetlennek tartom. Azt vallom: megérett az idő arra, felgyülemlett annyi — a közel fél évszázada változatlan elméletre rakódó — ellentmondás, hogy új alapokra szükséges helyezni a 10. század kutatását s megítélését. Magam azonban nem egyszerűen ennek felismeréséig jutottam el, hanem megkíséreltem elvégezni ezt a — téma szórtsága, az ismeretek „százlábú" volta miatt nehezen egy emberre szabott — feladatot. Nem győzöm hangoztatni, hogy nem a politikára, nem az ideológiára, nem tudományon kívüli szempontokra figyeltem, hanem egyedül és kizárólag a forrásokra. Nem tudhatom, hogy a későbbi kutatások engem igazolnak-e, de abban bizonyos vagyok, hogy későbbi kutatások lesznek, és a tekintetben sincs kétségem, hogy azok — éppen a fentebb felsorolt, objektíve létező ellentmondások feloldása érdekében — a 10. század jelenben uralkodó, általam bírált megítélésén valamilyen irányban mindenképpen változtatni fognak.117 JEGYZETEK 1 Bálint Csanád.-. Kelet, a korai avarok és Bizánc kapcsolatai (Régészeti tanulmányok). Magyar Őstörténeti Könyvtár. 8. Szeged 1995. 241. 2 László Kovács: Münzen aus der ungarischen Landnahmezeit. Fontes Archaeologicae Hungáriáé. Bp. 1989. 3 A számadatra 1. Kovács László: Fegyverek és pénzek. In: Honfoglalás és régészet. Szerk. Kovács László. A honfoglalásról sok szemmel. I. Bp. 1994. 190. 4 Uo. 188., 190. 5 Kovács László: Ami a zsákmányból megmaradt. In: Honfoglaló őseink. Szerk. Veszprémy László. Bp. 1996. 113-121. 6 Mesterházy Károly: A felső-tisza-vidéki ötvösműhely és a honfoglalás kori emlékek időrendje. In: Agria. Az Egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve. XXV-XXVI. Eger 1991. 242. 7 Révész László: A karosi honfoglalás kori temetők. Régészeti adatok a Felső-Tisza-vidék X. századi történetéhez. Magyarország honfoglalás kori és kora Árpád-kori sírleletei. 1. Miskolc 1996. 187-188. 8 Kovács László: az 5. jegyzetben i. m. 113., 115. 9 Mesterházy Károly: a 6. jegyzetben i. m. 243-245. 10 Kovács László: a 3. jegyzetben i. m. 191. 11 Kovács László: A magyar honfoglalás kori pénzleletek keltező értékéről. In: A Herman Ottó Múzeum Évkönyve. XXV-XXVI. Miskolc 1988. 166. 12 Révész László-, a 7. jegyzetben i. m. 188. 13 Kovács László: a 11. jegyzetben i. m. 168. 14 Fettich Nándor: Adatok a honfoglaláskor archaeológiájához. Archaeologiai Értesítő 1931. 104. 15 Bálint Csanád: az 1. jegyzetben i. m. 242-244. 16 Mesterházy Károly: A magyar honfoglalás régészetének ötven éve. Századok 1993. 293. 17 Dienes István: A karancslapujtői honfoglalás kori öv és mordvinfoldi hasonmása. Archaeologiai Értesítő 1964. 37. 18 Révész László: a 7. jegyzetben i. m. 45. 19 Kovács László: a 11. jegyzetben i. m. 162-163.
