Századok – 1997
Vita - Takács Miklós: A 10. századi magyar szláv viszonyról és a honfoglaló magyarok életmódjáról. (Néhány megjegyzés Kristó Gyula: A magyar állam megszületése című könyvéről.) I/168
206 VITA F. : Das Slavische als Missionssprache. Die sog. „lingua quarta"-Praxis der bayerischen Mission. Welt der Slaven 12(1967) 1-18. 96 Róna-Tas A.: Hogyan hívták Árpád dédunokáját? In: KOSZTA (szerk.) 1995, 417-^30. 97 KRISTÓ 1995a, 218-219. 98 KRISTÓ 1995a, 143-144, 146. 99 KRISTÓ 1980, 195, KRISTÓ 1996, 130. 100 HKÍF 169. 101 KRISTÓ 1982, 463-474; KRISTÓ 1995b, 3-62. 102 KRISTÓ 1980, 444-445. 103 KRISTÓ 1982, 463-474. 104 KRISTÓ 1983, 25. 105 KRISTÓ 1993, 92-93. 106 KRISTÓ 1995a, 183-206; KRISTÓ 1995b, 3-62. 107 KRISTÓ 1995a, 192; KRISTÓ 1996, 153. 108 E nézeteket áttekinti: DIENES 1964-65, 80-83. 109 MOLNÁR 1949, 107-192. 110 DIENES - KRISTÓ 1978, 128; KRISTÓ 1980, 316-320 és különösen 389; KRISTÓ 1983, 437; KRISTÓ 1986, 163 - enyhe bírálata uo. 178. 111 Lásd pl.: Fasoli, G.: Points de vue sur les incursions hongroises en Europe au X siècle. Cahiers de la Civilisation Mediévale 2(1959) 29-33. 112 KRISTÓ 1995a, 363. 113 FEHÉR 1958, 270. 114 KRISTÓ 1980, 292-298. 115 KRISTÓ 1995b, 15-16. Saját véleménye: KRISTÓ 1995a, 59-96. 116 ECSEDY 1994, 216-217. 117 KRISTÓ 1995a, 105, 192, stb. 118 KRISTÓ 1995a, 192. 119 KRISTÓ 1995a, 272. 120 KRISTÓ 1995a, 183-206. 121 KRISTÓ 1995a, 98-102. 122 KRISTÓ 1995a, 103, 107-112. 123 Lásd pl. KRISTÓ 1995a, 302-303. 124 A kelet-európai steppe magyar szempontból különösen érdekes részeinek éghajlatát a közelmúltban összefoglalta: Györffy Gy. - Zólyomi В.: A Kárpát-medence és az Etelköz képe egy évezred előtt. MT 103 - ú.f. 41(1996)/8., 911-912, 917-918. 125 KRISTÓ 1995a, 183-185. 126 Bóna I. : Das erste Auftreten der Bulgaren im Karpatenbecken: Probleme, Angaben und Möglichkeiten. Studia Turco-Hungarica 5(1981) 107-112. 127 KRISTÓ 1995a, 186-187. 128 A részletes bibliográfia ez esetben is túlnőné a recenzió kereteit, így csak két olyan összefoglalásra utalnék, amelyek a továbblépéshez szükéges bibliográfiát is tartalmazzák: PLETNËVA 1967, 13-22; 51-70; 144-156; 180-190; PLETNËVA (szerk.) 1981, 62-81. 129 E nézetet vallja maga a recenzált könyv szerzője is: KRISTÓ 1980, 51-57; KRISTÓ 1996, 35. 130 Kir'janov, A. V: К vporosu о zemledelii Volzskih Bolgár. KSIA 57(1955) 3-16; Starostin, P N.: Predbolgarskie pamjatniki na territorii Bolgarskogo gorodisca. In: Gorod Bolgár. Ocerki istorii i kultur'i. Szerk.: Fedorov-Dav'idov, G. A. Moskva 1987, 89-99. Kazakov, E.P- Chalikov, A. H. -Chuzin, F. S.: Die Keramik vom Saltovo-Typ aus dem mittleren Wolgagebiet. In: BÁLINT (szerk.) 1990, 157-169: E két tanulmány fontosságát az is növeli, hogy cáfolja PLETNËVA (szerk) 1991, 77, azon kitételét, miszerint a Volga középső folyásának vidékén telepfeltárások nem folytak volna. A volgai bolgár területek és a szaltovó-majaki kultúra ún. doni variánsa közötti részek településtörténetéhez lásd még: Pletëva, S. A.: Na slavjansko-hazarskom pogranic'e. Dmitrievskij arheologiceskij kompleks. Moskva 1989, 26-44. 131 KRISTÓ 1995a, 189-191. 132 KRISTÓ 1995a, 192. 133 Benkő M.: Nomád kazak pásztorélet a mongol Altájban. In: A honfoglalók hétköznapjai, őseinkről napjainkban. Szerk.: Siklódi Cs. Bp. 1996, 90. 134 KRISTÓ 1995a, 98-102.
