Századok – 1997
Kisebb cikkek - Székely György: Egyetemi kancellárok a 14–15. századi Magyarországon I/157
164 KISEBB CIKKEK már itt bejelenti János szerzetes jogi doktor és teológiai magister, Márton magister bölcsészdoktor, Péter magister bölcsész-és orvosdoktor érkezését, valamint azt, hogy további doktorokért küldött Itáliába és Franciaországba. Az egyik leghíresebb tanár, Johannes Regiomontanus német csillagász egy alkotása (Tabulae Directionum) 1467. évi ajánlásában sem nevezi meg Vitéz János fáradozásainak alapját. Magasztalja mint érseket, legátust, királyi főkancellárt, mint az egyetem tényleges létrehozóját (curam habeas condendi studii generalis), aki őt a bécsi egyetemről a négy szabad művészet karára hívta. A két évet a király, a város, a kancellár az épületek biztosítására is felhasználta. Mátyás egy röviddel azelőtt ráháramlott épületet aj ánlott fel, a város segítette annak átépítését tantermek, professzor- és diákszállás céljára. Az első megérkező oktatók közt volt a fent említett lengyel csillagász Marcin Bylica z Olkusza, akiből nálunk Ilkusch Márton lett, hiszen a magyar szerzetesekkel, német és magyar hívőkkel közelebbi kapcsolatba került. A következő években újabb bécsi hittudományi professzorokkal bővítette Vitéz János a tanári kart és könyvtár is létrejött. Talán Mátyás király is meglátogatta a pozsonyi egyetemet a működés második évében: 1468. szeptember 28-án a várost humanista nevén is megjelölte az államkancellária (Histropoü sive Posonii) a király cseh háborújára (pro haereticis extirpandis) kivetett rendkívül adó kapcsán. Végül a teljes egyetem mégsem épült ki, Rebro szlovák professzor szerint csak két karú lett, bölcsészet és talán teológia. A bécsi egyetem magyarországi vonzóerejét sem tudta csökkenteni a közeli magyarországi katolikus, humanista egyetem, az Academia Istropolitana.8 Sokan vallották (így Antall József és Kapronczay Károly), hogy Mátyás pozsonyi egyetemalapítása kísérlet volt. De ha volt is távlati cél, azt is a helyi egyházra hárították. Amíg az Academia Istropolitana fennállt, tanárait a pozsonyi társaskáptalan fizette, de nem is tartott fenn elkülönített káptalani iskolát, nem volt olvasó- és éneklő kanonoka. Az egyetem előadói a káptalani könyvtárat használták. Alapot adott az egyetemhez, hogy számos kanonok decretorum doctor volt. Egy 1459 óta pozsonyi kanonok hittudományt tanított az egyetemen. Külföldi professzorok ezért tartották megtiszteltetésnek, hogy a pozsonyi társaskáptalan tagjai lehettek. A kancellár kezében volt a promóció és bíráskodás joga, de ezt már 1469-ben az alkancellárnak adták át. Ezt az utóbbi tisztséget a pozsonyi prépostok viselték, előbb Georg Schömberg (Schönberg). Azzal, hogy az érsek jelölte a prépostot, az egyetem kancellárja határozta meg az egyetemi alkancellárt. Vitéz János esztergomi érsek és örökös főispán, Magyarország prímása és apostoli legátus minőségében tette György prépostot, az egyetem alkancellárját főpapi képviselőjévé (officialem seu vicarium in spiritualibus), hogy az ott időlegesen tartózkodó doktorok, magisterek és tanulók ne legyenek kénytelenek a tanulmányok rovására ügyeikkel Esztergomba járni. A humanista stílust itt is jelzi, hogy mint az egyetem, mint a prépost, mint a káptalan, sőt a város nevében megjelenik Pozsony mellett (sőt egyszer helyett) a Hystropoütana jelző. Tartalmilag ez mégiscsak sejteti, hogy a királyi, sőt az érseki figyelem is meggyengült, ezáltal a támogatás megcsappant, a fenntartás fokozottan a társaskáptalanra hárult. Csakhogy Schömberg is külföldi (osztrák) humanista, vetzlari papból lett Mátyás királyi titkára és volt többször diplomáciai kiküldöttje. Az alapítást szervező főpapok politikai bukása (1471) után már nincs szó
