Századok – 1997
Tanulmányok - Gyáni Gábor: A középosztály társadalomtörténete a Horthy-korban VI/1265
1298 GYÁNI GÁBOR S ezzel a középosztály két fő komponensét mint két külön, egymástól elzárt világot határozza meg. Analízisünk fő célja annak bizonyítása volt, hogy a köztisztviselői identitás a középosztályi lét polgári feltételeinek a hiányában nem teremthet tényleges középosztályt; s nem kevésbé fontos annak elismerése, hogy a polgári attribútumok (megfelelő jövedelem, képzettség, életmód és habitus) talaján képződő középosztály az úri és a polgári jelzővel illetett középrétegek, ha talán nem is egyenrangú részvételével zajló folyamat eredménye. JEGYZETEK 1 Szabó Dezső: A magyar középosztály megteremtése. In: Uő.: Az egész látóhatár. Tanulmányok. Bp., é. п. I. köt. 237. 2 Weis István: Hazánk társadalomrajza. Bp., 1942. 77. 3 Uő.: A mai magyar társadalom. Bp., 1930. 108. 4 Uo. 113. 5 Erdei Ferenc: A magyar társadalom a két háború között I. Valóság, 1976/4. 46. 6 Erdei Ferenc: id. m. (II.) Valóság, 1976/5. 52. 7 Weis István: id. m. (1930) 81, 83. 8 Erdei Ferenc: id. m. (II.) 52-53. 9 Kornis Gyula: Mi a középosztály? (1928) In: Értelmiségszociológiai írások Magyarországon 1900-1945. Vál.: Huszár Tibor. Bp., 1981. 97-98. 10 Neubauer Gyula: A magyar társadalom osztálytagozódása. Társadalomtudomány, 1941. 108. • 11 Ránki György: A budapesti polgárság. Tér és Társadalom, 1990/3-4. 59, 62, 63. 12 L. Nagy Zsuzsa: Középosztály - kispolgárság: értékrend és életstílus a két világháború között. Debreceni Szemle, 1993/2. 206. 13 Weis István: id. m. (1930) 122. 14 Uo. 124. 15 Neubauer Gyula: id. m. 110. 16 Erdei Ferenc: id. m. I. 52, II. 51. 17 Ránki György: id. m. 64. 18 Timár Lajos: A Magyar Nemzeti Bank hitelinformációs jelentései és a városi gazdasági elit a két világháború közötti Magyarországon. Aetas, 1992/4. 78. 19 Szakái Gyula: Gondolatok a győri gazdasági elit történetéről 1900 és 1940 között. In: Győri Tanulmányok 8. Győr, 1987. 38. 20 Vö. Bárányi Béla: Gondolatok az uralkodó elitről, valamint egy helyi elit történetéről a debreceni virilizmus kapcsán (1870-1930) In: Magyar Történeti Tanulmányok V KLTE, Debrecen, 1972. 37-55; Timár Lajos: Vidéki városlakók. Debrecen társadalma 1920-1944. Bp., 1993. 84-90; Gyáni Gábor: Hódmezővásárhely legnagyobb adófizetői 1888-1941. Történelmi Szemle, 1977/3-4. 634-635; Fekete István: Nagykőrös város virilis képviselői 1878-1943. In: Studia Comitatensia 8. Szentendre, 1979. 201-202. 21 Makkai János: Urambátyám országa. Középosztályunk illemrendszerének és társadalmi viselkedésének szociográfiája. Bp., é. n. 205. 22 Uo. 208. 23 Szabolcs Ottó: Köztisztviselők az ellenforradalmi rendszer társadalmi bázisában (1920-1926). Bp., 1965. 28, 95; Kovács M. Mária: Közalkalmazottak 1938-1949 (Létszám, összetétel, politika). Valóság, 1982/9. 45. 24 Kovács M. Mária: id. m. 45. 25 Hajdú Tibor: Az értelmiség számszerű gyarapodásának következményei a második világháború előtt és után. Valóság, 1981/7. 3. 26 Szabolcs Ottó: id. m. 31-33. 27 Uo. 113; A Magyar Statisztikai Évkönyv)M. St. É.) adatai alapján. 28 Illyefalvi I. Lajos: A főváros polgári népességének szociális és gazdasági viszonyai. Bp., 1935. 924-925. 1930-ban a fővárosnál a X. fizetési osztályba sorolt ideiglenes alkalmazású tisztviselő 205 pengőt kapott lakáspénzzel együtt, az állami szolgálatban álló kistisztviselő (XI/3 fizetési osztály)
