Századok – 1997
Tanulmányok - Hajdu Tibor: A közös hadsereg magyarországi tisztjeinek nemzeti; vallási; szülőhely szerinti megoszlása a dualizmus korában VI/1223
A KÖZÖS HADSEREG TISZTJEI A DUALIZMUS KORÁBAN 1237 lengyelnek vallják magukat) elképzelhető. A kérdés így is csak az: a román tisztek tényleges száma váltakozik 0,6-1% között, vagy a magukat románnak vallóké? A hivatalos statisztika hiányát 1895 előtt és 1911 után kétféleképpen egészíthetjük ki: a tiszti minősítési lapok és a tisztiiskolák anyakönyvei, évkönyvei feldolgozásával, ületve a tisztiiskolákra vonatkozó statisztikai közlések felhasználásával. Egyelőre a tisztiiskolák adatainál maradva, ezekből a következő részadatokat nyertem a tisztek nemzetiségére nézve. Fentebb hivatkoztam az 1870-ben közzétett hivatalos statisztikai kimutatásra a magyarok arányáról a katonai tanintézetekben: ami az 1859-1868 évek átlagában 6,27%. A publikáció célzata nyilván magyarellenes, de ez hitelességét nem befolyásolja.3 3 1878-ban megjelent egy újabb hivatalos kimutatás a katonai nevelőintézetek (a két akadémia és a katonai reáliskolák) hallgatóinak nemzetiségi megoszlásáról 1872-1875 között.3 4 A magyarok számaránya a két akadémián: 1872 1873 1874 1875 Wiener Neustadt 14,0% 16,7% 18,5% 8,5%3 5 Kat. - Műszaki Akadémia 12,0% 12,0% 14,0% 13,0% Az akadémiák és reáliskolák hallgatói közül 1875-ben: német 46% magyar 17% szláv 36% román 1% Sajnos, a magyarok arányának ily mérvű növekedését nehéz elhinni. Bizonyára a statisztika tudományában való járatlanságom teszi, hogy a „neustádterek" adatait átnézve nem tudtam felfogni, honnan vettek ennyi magyart, hacsak nem számolták hozzájuk a magyarországi németeket - Soldatensohnok nélkül. Annyi bizonyos, hogy az előző évtizedekhez képest a magyarok arányának növekedése egyértelmű, bár ez létszámukat a tisztikar egészében csak lassan módosította, figyelembe véve, hogy a nyugdíjazási, végkielégítési kampányokból is kivették a részüket és ezekben az években még sokuk a honvédséghez került. Wiener Neustadtban tanultak az akadémiai kvalifikációjú lovastisztek, ez emelte a magyarok számát, viszont feltűnően jó a magyarok aránya a tüzér- és műszaki tiszteket képző akadémián, ahol magasak a felvételi követelmények. Nehezen értelmezhető adat a tisztek nyelvtudósi statisztikája, de egyértelmű, hogy a magyarul tudók aránya növekszik a kiegyezés után - ami mindenesetre összefügg a magyar tisztek számának növekedésével. 1876-tól közű rendszeresen a Magyar Statisztikai Évkönyv „Véderő" c. fejezetében a katonaiskolák növendékeinek nemzetiségi megoszlását, 1887-től különválasztva a magyar állampolgárokat és feltüntetve a kadétiskolák adatait is. (Addig csak az akadémiákat és a katonai középiskolákat.) A katonai középiskolák adatait nem részletezem, mert nem adnak alapot a tisztikar összetételének megismeréséhez; aki a katonai reáliskolák stb. tanulói közül tiszt lett, úgyis megtalálható a tisztiiskoláknál; másrészt elég sokan használták fel jogosultságukat e középiskolák elvégzésére, anélkül, hogy végül a tiszti pályát választották volna. A katonai reáliskolákban a magyarok és nagyjából a magyarországi nem-német nemzetiségek aránya általában meghaladja a tisztiiskolák magyar stb. növendékeinek arányát. Vagyis a német a-
