Századok – 1997
Tanulmányok - Hajdu Tibor: A közös hadsereg magyarországi tisztjeinek nemzeti; vallási; szülőhely szerinti megoszlása a dualizmus korában VI/1223
1226 HAJDÚ TIBOR Ismeretes, hogy 1849 végén sok honvédtisztet soroztak be közlegényként a császári hadseregbe. Közülük nem egy az első évek szenvedései után fényes karriert futott be: Jelencsik Vince 18 évesen honvédszázados, 10 év múltán már ismét századosi rangot kap, a kiegyezés után pedig a kir. honvédség tábornoka. Ugyanígy lett kétszer százados Svajczer Gábor és Szvetics József Gyula, a kiegyezés után honvédezredesek. A győri Baccarcich Sándort, a szabadságharc honvédszázadosát is közlegénynek sorozták s végül altábornagyi rangot és (osztrák) lovagi címet kapott a császártól. Az ugyancsak győri Pókay János joghallgató, fiatal honvédtiszt is kényszersorozás alá esett, két év után bevették ezrede kadétiskolájába, s egy évre rá már hadnagy. Főhadnagyként vett részt Miksa császár mexikói kalandjában, majd testőrtiszt Bécsben, dandárparancsnok Brassóban, s utoljára kir. honvédtábornok.8 1860-66 között az aktív császári tábornokok 6-7%-a, az ezredesek 6%-a magyar, ami megfelel a magyar gyalogos tisztek számarányának. A tüzérezredekben, szakszolgálatokban kevesebb a magyar tiszt, a hagyományosan magyar huszárezredekben is csökkent a magyar tisztek száma: 1860-ban a huszártisztek mintegy 28%-a, 1866-ban (az új „önkéntes" ezredalapítások eredményeként) 33%-a magyar.9 A Wiener Neustadtban végzettek albumát lapozgatva magától kínálkozik a párhuzamos életrajz klasszikus műfaja. Dobó Károly 1849januárjában 16 évesen fordított hátat az akadémiának - pár hónappal azelőtt, hogy osztálya az utolsó tanév elengedésével megkapta a tiszti kinevezést. Honvédnek állt, majd emigrált, garibaldista volt - 1892-ben, mint olasz tábornok fejezte be szolgálatát, egy évvel előbb, mint évfolyamtársa, a szintén magyar nemes katonacsaládból való, a tarnopoli helyőrségben született Szveteney Antal. Szveteney vezérkari tiszt lett, Württemberg-huszár; 1869-ben, a honvédség felállításakor rövid ideig a főparancsnok, József főherceg szárnysegéde, de már néhány hónap után visszatért а к. k. Württemberg-huszárokhoz. A 80-as évek a bécsi Hadügyminisztériumban találják, tábornoki rangot s osztrák báróságot kap. Utolsó éveiben lovassági tábornok és a nagyszebeni hadtest parancsnoka -, lóháton is halt meg, napi sétalovaglása közben. Huszártiszt volt apja és két fia, leánya is huszártiszt felesége lett.10 A Wiener Neustadtba 1848 és 1867 között felvett növendékek 8,8%-a magyar, de a növekedés csak 1860-tól indul meg: 1861-65 között az akadémikusok 13%-a magyar. A mélypontot 1844-1859 között éri el a „Terézia" akadémiára felvett magyarok aránya: 4,5%. A sors fintora, hogy az 1850-es években Wiener Neustadtban nevelt „legmegbízhatóbb" magyarok közül nem egy lett a kir. honvédség tábornoka: Andrásffy Gyula, Benedek András, Hild Károly, velük a horvát Klobucar Vilmos és Musulin Emil, s mindenekelőtt a Nagy Labanc - az 1851-ben végzett Fejérváry Géza. Fejérváry mellett a kiegyezés utáni magyar honvédelmi miniszterek közül még Bihar Ferenc, Jekelfalussy Lajos, Papp Béla és Ráday Gedeon jelentkezett az önkényuralom éveiben a tiszti pályára, de ők hadmérnöki akadémiát vagy kadétiskolát végeztek. Egy tendenciózus, de hitelesnek tekinthető, hivatalos kimutatás szerint a magyar növendékek aránya az összes osztrák katonai tanintézetben az 1859-1868 évtizedben egyenletesen 6-6,7% között ingadozott.1 1 Az 1848-1867 között felvett Wiener Neustadt-i növendékek közül magyarországi származású (ideszámítva Horvátországot és a határőrvidéket is) az idegen helyőrségekben született magyarokkal együtt 28,1%. Ezeknek tehát a magyarok alig egyhar-
