Századok – 1997

Közlemények - Deák Ágnes: Lord Acton és Ausztria az 1850–60-as évek fordulóján V/1157

LORD ACTON ÉS AUSZTRIA AZ 1850-60-AS ÉVEK FORDULÓJÁN 1177 által forgatott forráskiadvány pedig a Das Staatsarchiv (Hrsg. von Ludwig Karl Aegidi - Alfred Klauhold. Otto Meissner, Hamburg, 1862.) című munka volt, amely többek között közölte az 1861-es magyar országgyűlés által készített feliratokat, az azokra adott királyi válaszokat. Acton nézetei Ausztriáról Hogy milyen nézeteket tett magáévá Acton mindezek alapján az ausztriai birodalom jelenéről és jövőjéről, jól rekonstruálható ausztriai utazása idején készített feljegyzéseiből, illetve a The Rambler hasábjain e tárgyban a későbbiekben megjelentetett cikkekből. Az 1860 januári számban „Ausztriai reformok", ugyanezen év szeptemberi számában „Nemzetvédelem", 1861. januárban „Jegyzetek Ausztria jelenlegi állapotairól", 1861 szeptemberében pedig „Ausztria és Magyarország" címmel jelent meg cikk, illetve tudósítás a folyóiratban a Habsburg-birodalomról. Bár a cikkek egy kivétellel szignó nélkül jelentek meg, s a tudósítások általában ügy készültek, hogy bizonyos témákban Acton levélben küldött alapanyagot Simpsonnak, aki azután végleges formába öntötte azt, némileg persze átalakítva, Ausztriát illetően Acton számíthatott az abszolút szakértőnek, s a cikkekben nagyon jól felismerhető az ő gondolatainak nyoma. Épp ezért bátran tekinthetjük ezeket Acton alkotásainak.70

Tervezett nagy cikke végül nem készül el, de ezekből az elemekből összerakható a kép. Már ausztriai útja alatt felvázolja a cikk gondolati vázát: „A cikk módszere. 1. II. József és rendszere 2. Metternich és rendszere 3. Genesis of the revolution [Vö. Franz Hartig korábban említett röpiratát] 4. A forradalom megmutatta a közös kötelék gyengeségét. De nem ez az egyedüli oka a rákövetkező rendszernek. A centralizáció a modern politikatörténet általános tendenciája. A legitim centralizáció teóriája, Eötvös ellenében. Hogyan valósította ezt meg Bach. 5. Ennek a rendszernek megvannak azonban a maga korlátai és veszélyei. Bemutatni a centralizáció kedvezőtlen oldalát. Szükséges az önkormányzat korrekciós elve. Ausztriára való alkalmazhatóságát tekintve ez mennyire különbözik az alkotmányos rendszertől. Hogyan lehet biztosítani a szabadságot nélküle. Mi volt e célból szükséges Ausztriában. Hogyan ellenezték ezt az arisztokraták éppúgy, mint a liberálisok. Hogyan tettek előre egy nagy lépést a Konkordátummal és a legutóbbi pátenssel [Protestáns Pátens]. Leírni a háború [1859-es szárd, francia - osztrák háború] óta jelentkező késlekedést, ellenzést, reakciót. Az ezzel az eseménnyel kapcsolatos érzelmek."7

1 A már jól ismert három alapelvre fűzi fel gondolatait: 1. A modern társadalom- és államfejlődés mindenhol érvényesülő tendenciája a centralizáció növekedése. Ez szükségszerű folyamat ugyan, de már messze túlhaladt mértékét illetően a kívánatos határon. E tekintetben nincs különbség abszolutista hatalompártiak és liberálisok között, hisz ez utóbbiak is — bár a népfelség elvére hivatkozva, de épp ezért még nagyobb hatalomkoncentráció veszélyét magukban rejtve — az államhatalom egyének feletti uralmának kiterjesztésére törekednek. Céljuk nem