Századok – 1997
Tanulmányok - Tóth Endre: István és Gizella miseruhája I/3
ISTVÁN ÉS GIZELLA MISERUHÁJA , 11 3. mandorla (1. kép 3, 5. kép, a.) A hátoldal tengelyén a felső mandorlában Krisztus áll. Jobbjában hosszabb szárú keresztet tart. Magasra emelt bal kezében kis négyszögletes lap tetején keresztes kerek tárgyat Kovács Éva könyvként és glóbuszként értelmezte7 8 . Krisztus lábai sárkány és oroszlán fejére taposnak; az állatok teste a mandorla két szélén felhúzódik Krisztus teste mellé. A keret felirata HOSTIBVS EN CHRISTVS PROSTRATIS EMICAT ALT(us) + : Miután az ellenséget legyőzte, a fenséges Krisztus tündököl. A sor végét Kovács Éva 1957-ben alto-ra egészítette ki79 , majd később helyesen módosította8 0 . A leoninusi hexameter szabályai szerint a metszet végei rímelnek, a paláston is minden esetben. A szó Krisztus jelzője: fenséges. Talán nem jelentőségnélküli, hogy a ritkán használt en éppen II. Henrik két ötvöstárgyfeliratán is szerepel: perikopás könyvének borítótáblafeliratán81 és a Szent Kereszt hordozható oltáron8 2 . A győzelmes Krisztus az oroszlánon és a sárkányon diadalmaskodik. A kép és a szöveg a 90. zsoltárt illusztráló, hagyományos ikonográfiái megoldás: „oroszlánok és kígyók között lépdelsz, oroszlánkölyköt és sárkányt tiporsz le:" conculcabis leonem et dragonem. Az ellenségein diadalmaskodó ember témája az ókortól ismert, kidolgozott és gyakori képtípus83 . A római császár, amint lovon vagy gyalog legyőzi a birodalom ellenségeit, maga alá tiporja a barbárokat. A 4. századi keresztény uralkodók esetében: a pogányokon, barbárokon, az eretnekeken (hol az arianusokon, hol az orthodoxokon) diadalmas császár a gonoszt megszemélyesítő kígyóba döfi a lándzsáját. Interferálnak ezzel a 4. századra a pogány eszmevilágból a császárszimbolikába került Bellerophon - Chimera ábrázolások84 . A képtípus a keresztény művészet sajátjává vált az ellenségen diadalmaskodó Krisztus-képeken8 5 : a ravennai érseki palota későantik mozaikja a típus egyik legkorábbi megjelenése8 6 . A korábbi, későantik-kora középkori típus a vállra vetett kereszt, a későbbiekben Krisztus merőlegesen tartja a keresztet8 7 . Györffy György az oroszlánon és a sárkányon taposó Krisztus alakjában utalást látott az 1030-as német hadjáratra és a II. Konrád feletti győzelemre88 . Az ellenségein: a halálon, a sátánon, a pogányokon diadalmaskodó Krisztus képtípusát aktualizálni lehet ugyan, de nem hozható kapcsolatba a pápa által felkent uralkodón (az uralkodón, nyugati értelemben) István által szerzett győzelemmel. Krisztus lábbal taposhat az eretnekeken, a mohamedánokon, de a keresztény császáron soha. Ha a képnek aktuális értelmet akarunk keresni, akkor az, az eredeti jelentéséből kiindulva leginkább Zsoldos Attila véleményéhez áll közel, aki az ábrázolásban utalást látott a hazai térítésre8 9 , a pogányság elleni harcra. C-D sáv (1. kép): A keresztszárak alatti sávban, a képmező magasságától függően változó nagyságban, álló próféták sorakoznak. A miseruha háttengelytől jobbra és balra, mindkét oldalon Krisztust egy-egy nagypróféta és három-három kispróféta kibontott irattekerccsel (a Messiásra vonatkozó jövendölésekkel) fogja közre. Mindnyájan hosszú ujjú tunikát és köpenyt viselnek. A próféták — a háttengelytől balra következő Malakiás és Zakariás kivételével, akik a jobb kézzel fogják — bal kezükben tartják a kibontott tekercset. Nevüket aranyfonállal függőlegesen melléjük
