Századok – 1997
Közlemények - Hermann Róbert: A feldunai hadtest kapcsolata a politikai és katonai vezetéssel az 1849. évi téli hadjárat időszakában V/1101
1136 HERMANN RÓBERT hogy Görgei hadteste négy menetállomásnyira van Kassától, Szikszóra és Sajószentpéterre húzódott.21 4 Másnap, január 31-én Schlik és Schulzig egyesített csapatai Tokajnál megkísérelték áttörni a magyar védelmet. Klapka hadteste heves küzdelem után viszszaverte őket. Szemere azonban attól tartott, hogy az egész támadás csak szemfényvesztés, „míg a főerő talán Görgei ellen hátrál". Javasolta Klapkának, hogy a hadmozdulatok összehangolására küldjön ügyes embert Görgeihez. „Az az elégetett levél! Félek, ismét elkésik a két tábor" - fejezte be levelét.21 5 Schlik és Schulzig támadásának visszaverése után Klapka hadteste egészen február 4-ig Rakamazon maradt. Itt várta be ugyanis azt az erős hadosztályt, amelyet Dembinski altábornagy személyesen vezetett ide Perczel volt hadtestéből. Ezzel a felső-tiszai hadtest közel 12 000 főre növekedett, 41 löveggel. Ennek az erőnek a feladata — Klapka és Szemere szerint — Schlik mielőbbi üldözése lett volna. A Dembinski lengyel- és magyarországi működését összevető Kovács István értékelése szerint árulkodó dolog, hogy az altábornagy magyarországi működését egy visszavonulással kezdte, ti. nemcsak visszarendelte Perczel hadtestét a Tisza bal partjára, de még a szolnoki hidat is felgyújttatta.21 6 Az altábornagy február 2-án Polgáron értesült arról, hogy az OHB őt bízta meg a főerők vezényletével. Ekkor már tudta, hogy Klapka csapatai január 31-én Tokajnál megállították Schlik hadtestét. Arról is értesült, hogy Schlik Kassa felé vonult vissza, s magával vitte Miskolcon található utóvédjét is Szemere jelentéséből tudta azt is, hogy Görgei csapatai valahol Eperjes környékén állomásoznak. Ennek ellenére úgy határozott, hogy a Perczel-hadtestből kiszakított hadosztállyal egyelőre nem folytatja útját Tokaj felé, hanem megáll vele Polgáron, s itt koncentrálja csapatait. Egyedül a lovasságot küldte tovább Szentmihály felé, hogy Klapkával felvegye a kapcsolatot. Egyben meghívta Klapkát és Szemerét, hogy másnap Tiszalökön találkozzanak.217 Február 4-én — egy időközben beérkezett hadügyminiszteri utasítás alapján — Dembinski Klapka hadtestébe osztotta a Kazinczy Lajos vezette hadosztályt.218 Február 5-én pedig Rakamazról visszatért Tiszalökre, Klapka február 5-én Rakamazról írt is Görgeinek, s közölte, hogy a jobbszárny Zemplénben Sátoraljaújhely mellett, a balszárny pedig Kassa felé nyomul előre. Kérte Görgeit, hogy február 11-én támadja meg az ellenséget.219 Ekkor ugyanis már biztosan tudta, hogy Görgei Eperjes tájékán van.22 0 A Kazinczy-hadosztály élén megérkező Dembinski azonban feleslegesnek tartotta Schlik üldözését, mondván, hogy a háborúban az idő minden, s Schlik az elmúlt napokban már akkora előnyt szerzett, amit lehetetlen behozni. Ezért már február 5-én délután 3 órakor utasította Klapkát, hogy egész hadtestével Miskolc felé vonuljon.221 Aznap reggel 7 órakor írott utasításában megint Klapka lelkére kötötte, hogy a Schlik üldözését célzó mozdulata csak látszatművelet legyen, mert a fő cél Miskolc. Dembinski úgy vélte, hogy Schlik Görgeitől fenyegettetve, Miskolc felé fog hátrálni, s attól is tartott, hogy a szolnoki és pesti cs. kir. erők esetleg erősítést küldenek a szorongatott cs. kir. hadtestnek.222 A hadügyminisztériumnak írott jelentésében arról írt, hogy 9-én vagy 10-én csata lesz Miskolcnál. Hogy Ы ellen tervezte a csatát, nem egészen bizonyos, mert a következő bekezdésben