Századok – 1997

Közlemények - Hermann Róbert: A feldunai hadtest kapcsolata a politikai és katonai vezetéssel az 1849. évi téli hadjárat időszakában V/1101

1130 HERMANN RÓBERT az ellenség is utána nyomul mái- Pestről". Nagy másnap Törökszentmiklósról jelentette Mészárosnak, hogy Répásy a 3000 főnyi tartalék hadosztállyal Török­szentmiklóson van, Perczel 12 000 embere január 10-én érkezik Szolnokra. Vetter előző nap ment Szolnokról Debrecenbe, Csány szintúgy. Tudatta Mészárossal, hogy a „Görgei fővezér úrnak szóló levéllel, még több Szolnokon átvett, Vetter tábornok úrnak szóló levelekkel" Debrecenbe utasították.168 Nagy Ferenc ezután valóban Debrecenbe ment, ahol átadta a hadügyminisztériumnak a Vetternek szóló leveleket, illetve Mészáros Görgeinek szóló levelét is. Január 11-én a ha­dügyminisztérium néhány más irattal együtt Mészáros levelét, „mellyel a futár megmagyarázhatatlan okból idejött", átküldte az OHB-nak intézkedés végett.169 Az OHB a Görgeinek szóló levelet, mint tárgytalanná váltat nem továbbította, hanem Kossuth utasítására az irattár iktatatlan iratai között helyezte el. Mészáros pedig valószínűleg nem kapta meg Nagy Ferenc levelét, mert annak megérkezé­sekor már átadta a parancsnokságot Klapka ezredesnek és Debrecenbe utazott. A hadügyminisztérium intézkedéséről pedig még nem tudott, hiszen ő maga csak január 15-én érkezett meg Debrecenbe. így aztán természetesen hiába várta Gör­gei válaszát, s még emlékirataiban is keserűen emlékezett meg arról, hogy Görgei „csak hallgatással felelt; tudván, mennyire szükséges most ő, azért ahol teheté, a hadügyminiszter iránti engedelmességről, valamint a nevelt emberek között szokott udvariassági-ól örömest elfelejtkezett".170 Ugyanezen a napon, január 6-án Szemere arról írt Kossuthnak, hogy ha Pest is elvész, „akkor a tábornak itt alig lesz helye, hanem a többivel megy Deb­recen felé, hogy ott minden seregünk fegyverének élén alkudjunk - ha Isten segít, ki egyedül segíthet".17 1 Január 7-én aztán megérkezett a főváros feladásának híre. Szemere aznap sajátkezű levélben tudatta Boronkay Albert Zemplén megyei kormánybiztossal, hogy „Budapest veszett, de a tábor nem. Sőt, ez össze fog vo­natni; leend 50-70 000 ember együtt".17 2 Kossuthtól azt kérdezte, hol van Görgei, s szintén a tábor összpontosítását javasolta: „Azt hiszem, hátunk legyen Erdély, ekörül gyúlend össze az összes hadi sereg, és ekképpen, ha nem alkuszunk, vívunk becsületes csatát. Ez a remény utolsó szikrája. Egyesülni, egyesülve csatázni, és veszni vagy győzni".173 Mészárost már Miskolcon érte a főváros feladásának és a kormányzat Debrecenbe költözésének híre, amit Vetter segédtisztje, Szathmáry Király Barna közölt vele.174 Január 9-én Mészáros hosszú levélben számolt be az OHB-nak a kassai vereség után tett intézkedéseiről. Attól tartott, hogy a Budapest-Miskolc útvonal fedezetlenné válván, hadtestét oldaltámadás veszélye fenyegeti a Pestről Debrecen felé közeledő ellenség részéről. A január 2-i pesti haditanács szintén számolt ezzel a lehetőséggel, ezért utasította Mészárost „Miskolcnál egy vizsgáló testületet [Ob­servations-Corps, azaz megfigyelő csapat] hagyni, az erőnek jobb részével pedig Tokajnál összegyűlni, ezen vonalt védeni és ha a többi sereg hátravonulna, velők egyesülni".175 Mészáros ezért elhatározta, hogy főhadiszállását Miskolcról Tokaj­ba teszi át, ami a lokálpatrióta (borsodi születésű) Szemere nagy bánatára január 13-án meg is történt. Nem sokkal ezután Mészáros kérte az OHB-t, szíveskedjen „egy fiatalabb és szerencsésebb vezérről gondolkodni".17 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom