Századok – 1997
Közlemények - Hermann Róbert: A feldunai hadtest kapcsolata a politikai és katonai vezetéssel az 1849. évi téli hadjárat időszakában V/1101
1122 HERMANN RÓBERT nuár 22-i hodrusbányai veresége, majd Selmecbánya elvesztése után a hadtest egyesítése volt a legfontosabb feladat. Január 23-án futárt küldött Debrecenbe, aki jelentette, hogy Selmecbányánál csata volt, az ellenség elfoglalta a várost, s hogy Görgei négy nap múlva, tehát január 27-én Kassán akar lenni.124 A Selmecbánya előtti harcokról Luzsénszky Pál kormánybiztos is értesítette Kossuthot, s közölte, hogy Görgei serege felével Kassa felé tart.125 Január 24-25-én a feldunai hadtest Besztercebányán egyesült. Görgei 25-én kapta meg Mészáros január 21-i parancsát arról, hogy egyrészt küldjön jelentést a feldunai hadtest állásáról, másrészt kezdje meg a visszavonulást a Felső-Tisza felé. A parancsot Mezősy Menyhért százados hozta, Szemere január 22-én kelt levelével együtt. Ez utóbbiból Görgei értesülhetett Klapka január 22-i győzelméről, illetve arról, hogy Schlik csak csekély erőket hagyott hátra Kassán és Eperjesen. Egyelőre kevésbé volt érdekes az a hír, hogy Dembinski megérkezett, fontosabb volt az, hogy Windisch-Grátz főseregének egy része már Gyöngyösön van.12 6 Görgei még aznap válaszolt Mészáros utasítására. Jelentésében röviden öszszefoglalta addigi múködését. A bányavárosok megszállását azért tartotta célszerűnek, szólt a levél, hogy ,,1-ör némi államjavakat megmentsek; 2-or katonáimnak ha csak lehet, két heti pihenését s a pótruházkodáshoz szükséges időt biztosítsam; 3-or az ellenséges erők tekintélyes részét elvonjam a kormány székhelyétől". Jelentette, hogy Vácról a bányavárosokba vonulva több „államjavi szállítmányt" feltartóztatott és magával hozott. „Mikor még alig harmadrésze hadtestemnek volt a bányavárosokban, parancsolatom jött oda változtatni meg intézkedéseimet, hogy tüstént hozzáfoghassak a Debrecenbe való visszavonuláshoz.127 - Tekintettel azon, csaknem kétségtelen kilátásra, hogy a bányavárosokat több ideig tarthatom, s azalatt a minden fölszerelési cikkekből kifogyott csapatok számára a szükségeseket megcsináltathatom, ami által azok egyrészt harcképessé válnak: nem lehetett azon rendeletet rögtön foganatba venni, bármennyire szerettem volna is Klapka ezredes úr hadtestével együttesen operálni." Ezután beszámolt a szélaknai és hodrusbányai vereségről, s jelentette, hogy a védhetetlenné vált bányavárosokból önként kivonul, „hogy a hadügyminisztérium parancsának haladéktalanul engedelmeskedjem. (...) Jelentéseimnek a hadügyminisztériumhoz biztos eljuthatása iránt éppen nem vagyok megnyugtatva, miután futárjaim közül már néhányan részint elfogattak, részint küldetésük teljesítésében meg lettek akadályozva. -Szolgáljon ez hosszabb hallgatagságom méltányos mentségére, és ne magyaráz -tassék engedetlenségnek. - Mihelyt a körülmények megengedik: a legszabályosabb jelentésekkel fogok a magyar királyi hadügyminisztériumnak szolgálni".128 Besztercebánya kiürítése után január 26-án vagy 27-én Görgei újabb futárt küldött az OHB-hoz és Klapkához. A cs. kir. csapatok közelsége miatt azonban a futár megijedt, és elégette a rábízott leveleket. Szóban csak annyit közölt Szemerével, hogy „Görgei részint Liptón, részint a Garam völgyén Szepesbe ment január 25-26-án".12 9 Január 28-án Rózsahegyen Windisch-Grátz megbízottja, Hrankay József nyugalmazott huszárszázados feltétel nélküli fegyverletételre szólította fel Görgeit. Görgei elutasította az ajánlatot és válaszul elküldte Windisch-Grátznek a
