Századok – 1997
Közlemények - Hermann Róbert: A feldunai hadtest kapcsolata a politikai és katonai vezetéssel az 1849. évi téli hadjárat időszakában V/1101
1108 HERMANN RÓBERT A január 2-i haditerv megváltoztatása tehát megtörtént. Most már csak a másik kérdést, a politikai felügyeletét kellett rendezni. Kossuth terve az volt, hogy Csány Lászlót az országban működő kormánybiztosok valamifajta elöljárójává teszi meg. Emellett Csány egészségi állapota az elmúlt hetekben sokat romlott, így arról szó sem lehetett, hogy a Görgei táborába való utazást az amúgy is kemény téli időben vállalja. Mivel Görgei hadtestéről az utolsó hír január 5-ről származott, a politikai felügyelet rendezése sem tűrt halasztást. Az OHB tehát január 13-án — valószínűleg Kossuth kezdeményezésére — intézkedett az újabb kormánybiztosok kinevezéséről. A kinevezendő személyeket nyilvánvalóan Csány javasolta, s erre mutat az is, hogy az OHB nem egy, hanem két kormánybiztos kiküldéséről döntött. (1848—49-ben csak 1848. szeptemberében tudunk hasonló esetről, amikor a dunántúli magyar hadsereget kellett megütközésre bírni!) A két kormánybiztos, Luzsénszky Pál báró és Ragályi Ferdinánd ismerték a feldunai hadtest belső viszonyait. Ragályi 1848 októberében,37 Luzsénszky szeptember végétől december 28-ig látott el kormánybiztosi feladatokat a hadtestnél.3 8 A két kormánybiztosnak adott nyílt rendelet szövege azonban az OHB-n belüli erőviszonyok függvényében alakult. A rendelet megfogalmazásában ugyanis Kossuthon kívül a baloldal erős embere, Madarász László, s az egyre inkább Kossuth mérsékelt („békepárti") ellenzéke felé orientálódó Nyáry Pál vettek részt. A szöveg szerint a kormánybiztosok fő feladata lesz „ellenőrködni, miszerint a hadjáratokra nézve kitűzött iránya a kormánynak feltétlenül megtartassék". Az első fogalmazvány és az ennek alapján készült tisztázat arra is felhatalmazta volna a kormánybiztosokat, hogy „ha a kormány rendeleteinek tiszteletben tartására nézve engedetlenséggel találkoznának, a sereg parancsnokát állásából rögtön el is mozdíthassák, és a fővezérletet arra ruházhassák", akit „a kormány rendeletei iránt hívnek és engedelmesnek, más részről pedig a vezérletre legalkalmasabbnak ítélendnek". Ez a passzus azonban — valószínűleg Nyáry javaslatára — a végleges változatból kimaradt.39 Az okmány már a hadseregek lehetséges koncentrációját jelölte meg fő hadműveleti célként. A második pont szerint a hadmúködésekért a hadvezér maga felelős. A tisztek kinevezési jogát a kormány továbbra is magának tartja fenn. Ez a pont azért volt érdekes, mert Görgeinek a január eleji lemondások miatt új tiszteket kellett kineveznie. Az OHB ezzel a kitétellel érzékeltetni akarta, hogy a szükséghelyzet ellenére is csak azok kinevezését tekinti érvényesnek, akikét Görgei a szolgálati úton felterjeszti. A pont megegyezett az eddigi gyakorlattal, noha — valószínűleg ismét Nyáry intenciójából — a részletes kifejtést egy rövidebb váltotta fel. A 3. pont szerint a biztosok feladatai közé tartozik a hadseregnél „a haza iránti rendíthetetlen hűséget fenntartani", s oda hatni, hogy a sereg kész legyen vezérét bárhová követni, „vagy pedig, mert semmi sereg sincs egyes emberhez kötve s kötelezve, oda menni, hová az ország kormánya rendeli". Ezután ismét kimaradt egy, túlzott aggályokról tanúskodó mondat, amely szerint a nemzet nem tűrheti, hogy a seregek maguk válogassák meg, ki ellen és hol akarnak küzdeni. A 4. pont szerint a biztosok kötelessége, hogy segítsék elő a hadsereg ellátását. Az 5. pont szerint a kormány képviselőjeként biztosítják az állam vagyonát, meg-
