Századok – 1997

Közlemények - Hermann Róbert: A feldunai hadtest kapcsolata a politikai és katonai vezetéssel az 1849. évi téli hadjárat időszakában V/1101

1106 HERMANN RÓBERT valljon effektuációba vette-e Ön saját tervét (melyről most még nem mondok ha­tározott ítéletet). Ezen biztosnak Ön saját javaslata szerint destinációja lesz fel­vigyázni, hogy a hadvezér egész táborával az ország kormánya által kiszabandó politikai irányt kövesse". Végül kéri Görgeit, hogy ha lehet, ne távolodjon el a Duna vonalától. „Ha írást nem tartand tanácsosnak - szóbeli jelentést tegyen biztos ember által" - fejezte be levelét Kossuth.2 7 Ugyanakkor intézkedett, hogy Csány utaljon ki 100 000 forintot a levelét vivő Eisenhut Antal századosnak Görgei rendelkezése alá.28 Egy e napról kelt másik levele szerint számított arra, hogy Görgei esetleg a bányavárosok felé fog működni. Jelentést kapott ugyanis Horváth Pál őrnagytól, a Trencsén megyében állomásozó magyar csapatok parancsnokától a január 2-i budetini vereségről és a szemben álló cs. kir. erők várható előnyomulásáról. Kos­suth válaszában arra utasította Horváthot, hogy „magát a Duna bal partján tá­borozó Görgei tábornok úrral tegye érintkezésbe, s annak erejét tekintse véd- és támaszpontjául. Szerezzen Ön magának Görgei tábornok seregének mozdulatairól biztos tudomást s hadi működéseit igyekezzék ezen sereg működéseivel összhang­zásban irányozni. Más segélyt, hogy innen Önnek rendelhessünk, be fogja látni Ön, hogy nem lehet".29 Másnap írott jelentésében szintén Görgei Vág-menti mű­ködésével bíztatta Madocsány Pál Árva megyei kormánybiztost.3 0 Csány maga is szemrehányásokkal kezdte levelét: Görgei a megállapított terv ellenére két nappal előbb vonult ki a fővárosból, s emiatt rengeteg hadikészlet esett az ellenség kezébe. Kéri Görgeit, „hagyjon fel azzal a napjainkban nem alkalmazható Scipio-terwel, hiszen az kivihetetlen, és ha kivihető lenne is, Bécs­ben megjelenésével mentve lenne-e a sereg? és mentve az ország? Nem, mert a seregi gell, melyet Ön annyira demoralizáltnak nyilatkoztatott Vetter tábornok­nak, hogy azzal Budapestet megtartani nem lehet", a sáncokkal erősített, kellő számú ágyúkkal és katonákkal ellátott Bécs ellen siker reményével küzdeni nem lehet. Aztán minő ingatag alapra fektetett számítás a bécsi népnek és proletari­átusnak segedelme". Csány ugyanúgy elzárkózott attól, hogy Görgeinek 600 000 forintot küldjenek, mint Kossuth; mondván, hogy a hadipénztárat Pesten ellátta, s hogy a Répásy Mihály tábornoknak utalt, de Görgei által lefoglalt 20 000 pen­gőforinttal együtt Görgeinek most többje van, „hogysem a velünk leendő csatla­kozásig azt felhasználhassa". Kéri Görgeit, minél előbb forduljon vissza. Figyel­mezteti, hogy táborkarában áruló van, „valószínűleg, akik mielőbbi csatlakozását legkevésbé tanácsolja" (talán Bayer József őrnagyra utalt Csány.) „A sors legjobb áldása kísérje Önt, tisztelt Tábornok urat hozzánk, egyesülve meg fogjuk mentem a hazát, eldarabolt erővel a históriának csak nevetséges lapokat szolgáltatunk" -fejezi be levelét Csány.31 A két levél közös vonása — a szemrehányásokon kívül — az, hogy sem Kossuth, sem Csány nem értett egyet a Görgei által követett haditervvel. Míg azonban Kossuth elvben hajlandó volt utólag beleegyezését adni hozzá, Csány egyenesen arra szólította fel a tábornokot, hogy hagyjon fel azzal. Az eltérésnek volt egy nagyon komoly indoka. A január 2-i haditanács terve arra a feltételezésre épült, hogy Görgei diverziója elvonja a cs. kir. fősereget a Tisza-vonal elleni tá­madástól, s Görgei visszatéréséig a Tisza-vonal védelme sehol sem szakad át. Csak-

Next

/
Oldalképek
Tartalom