Századok – 1997
Közlemények - Hermann Róbert: A feldunai hadtest kapcsolata a politikai és katonai vezetéssel az 1849. évi téli hadjárat időszakában V/1101
1106 HERMANN RÓBERT valljon effektuációba vette-e Ön saját tervét (melyről most még nem mondok határozott ítéletet). Ezen biztosnak Ön saját javaslata szerint destinációja lesz felvigyázni, hogy a hadvezér egész táborával az ország kormánya által kiszabandó politikai irányt kövesse". Végül kéri Görgeit, hogy ha lehet, ne távolodjon el a Duna vonalától. „Ha írást nem tartand tanácsosnak - szóbeli jelentést tegyen biztos ember által" - fejezte be levelét Kossuth.2 7 Ugyanakkor intézkedett, hogy Csány utaljon ki 100 000 forintot a levelét vivő Eisenhut Antal századosnak Görgei rendelkezése alá.28 Egy e napról kelt másik levele szerint számított arra, hogy Görgei esetleg a bányavárosok felé fog működni. Jelentést kapott ugyanis Horváth Pál őrnagytól, a Trencsén megyében állomásozó magyar csapatok parancsnokától a január 2-i budetini vereségről és a szemben álló cs. kir. erők várható előnyomulásáról. Kossuth válaszában arra utasította Horváthot, hogy „magát a Duna bal partján táborozó Görgei tábornok úrral tegye érintkezésbe, s annak erejét tekintse véd- és támaszpontjául. Szerezzen Ön magának Görgei tábornok seregének mozdulatairól biztos tudomást s hadi működéseit igyekezzék ezen sereg működéseivel összhangzásban irányozni. Más segélyt, hogy innen Önnek rendelhessünk, be fogja látni Ön, hogy nem lehet".29 Másnap írott jelentésében szintén Görgei Vág-menti működésével bíztatta Madocsány Pál Árva megyei kormánybiztost.3 0 Csány maga is szemrehányásokkal kezdte levelét: Görgei a megállapított terv ellenére két nappal előbb vonult ki a fővárosból, s emiatt rengeteg hadikészlet esett az ellenség kezébe. Kéri Görgeit, „hagyjon fel azzal a napjainkban nem alkalmazható Scipio-terwel, hiszen az kivihetetlen, és ha kivihető lenne is, Bécsben megjelenésével mentve lenne-e a sereg? és mentve az ország? Nem, mert a seregi gell, melyet Ön annyira demoralizáltnak nyilatkoztatott Vetter tábornoknak, hogy azzal Budapestet megtartani nem lehet", a sáncokkal erősített, kellő számú ágyúkkal és katonákkal ellátott Bécs ellen siker reményével küzdeni nem lehet. Aztán minő ingatag alapra fektetett számítás a bécsi népnek és proletariátusnak segedelme". Csány ugyanúgy elzárkózott attól, hogy Görgeinek 600 000 forintot küldjenek, mint Kossuth; mondván, hogy a hadipénztárat Pesten ellátta, s hogy a Répásy Mihály tábornoknak utalt, de Görgei által lefoglalt 20 000 pengőforinttal együtt Görgeinek most többje van, „hogysem a velünk leendő csatlakozásig azt felhasználhassa". Kéri Görgeit, minél előbb forduljon vissza. Figyelmezteti, hogy táborkarában áruló van, „valószínűleg, akik mielőbbi csatlakozását legkevésbé tanácsolja" (talán Bayer József őrnagyra utalt Csány.) „A sors legjobb áldása kísérje Önt, tisztelt Tábornok urat hozzánk, egyesülve meg fogjuk mentem a hazát, eldarabolt erővel a históriának csak nevetséges lapokat szolgáltatunk" -fejezi be levelét Csány.31 A két levél közös vonása — a szemrehányásokon kívül — az, hogy sem Kossuth, sem Csány nem értett egyet a Görgei által követett haditervvel. Míg azonban Kossuth elvben hajlandó volt utólag beleegyezését adni hozzá, Csány egyenesen arra szólította fel a tábornokot, hogy hagyjon fel azzal. Az eltérésnek volt egy nagyon komoly indoka. A január 2-i haditanács terve arra a feltételezésre épült, hogy Görgei diverziója elvonja a cs. kir. fősereget a Tisza-vonal elleni támadástól, s Görgei visszatéréséig a Tisza-vonal védelme sehol sem szakad át. Csak-
