Századok – 1997
Történeti irodalom - Árpád előtt és után. (Tanulmányok a magyarság és hazája korai történetéről) (Ism.: Thoroczkay Gábor) V/1192 - Új rend egy új világban. Dokumentumok az amerikai politikai gondolkodás korai történetéhez (Ism.: Urbán Aladár) IV/982
984 TÖRTÉNETI IRODALOM о.) 1790-ben ugyanis — az alkotmánynak a képviselői helyek újraosztását előíró kitétele miatt — sor került az első hivatalos felmérésre. Egy lényeges értelmezési kérdést az alkotmány első kiegészítésével kapcsolatban külön meg kell említeni. A Bill of Right 1. pontja kapcsán a jegyzetíró így nyilatkozik: „A teljes vallásszabadságot lényegében csak az 1787. évi alkotmány első kiegészítése biztosította." (112. o.) Ez azonban téves értelmezése az 1. pontnak, mert az csak azt mondja ki, hogy a Kongresszus „nem alkot törvényt vallás alapítása vagy a vallás szabad gyakorlatának eltiltása tárgyában". Ez pedig az állam és egyház elválasztásának bejelentése - szövetségi szinten. A Bill of Right 1791-ben történt életbe léptetése azonban a tagállamokban nem szüntette meg automatikusan a többségi egyházak privilegizált szerepét - ha az addig (ti. az 1776-ot követő alkotmányozás idején) nem szűnt meg. így a kongregacionalista egyház kizárólagossága (vagyis, hogy mindenki nekik fizetett egyházi adót), 1818-ig Connecticutben, 1819-ig New Hampshireben és 1833-ig Massachusettsben fennmaradt. (Ezt az eljárást egyébként a Bill of Rights 10. pontja tette alkotmányossá azzal, hogy azokat a jogokat, amelyek kapcsán a szövetségi alkotmány nem nyilatkozott, meghagyta a tagállamoknak, illetve azok népének.) A kötet tartalmazza a szereplő személyek életrajzi adatait, ami egyetemes történeti, s főleg korábbi időszakokkal foglalkozó kiadványoknál természetes követelmény. A szerkesztő szó szerint értelmezte a szereplő személyek fogalmát, mert a szövegekben csak utalásszerűén előforduló nevekre is magyarázatot ad. Ügyel azonban arra, hogy a kislexikon egyes címszavainak terjedelme arányban legyen az illető személyek fontosságával. A jelentősebb szereplők terjedelmesebb „szócikkei" azonban növelik a pontatlanságok, vagy a nem világos fogalmazás lehetőségét. így John Adamsról azt olvassuk, hogy 1778-ban nagykövetnek nevezték ki Párizsba, holott a meghatalmazott követ ekkor — a francia-amerikai szövetségi szerződés teremtette jogviszony eredményeként — Franklin lett. (De nem nagykövet, csak követ — minister —, mivel ekkoriban nagykövetet csak az uralkodók delegáltak egymáshoz.) A továbbiakban azután korrekt a szöveg. Adamset 1785-ben londoni követté nevezték ki. (Itt is kísért az elnökválasztás évének, mint az elnöki szék elfoglalásának időpontja Jefferson emlegetésénél.) Aaron Burr 1800-ban nem a „második helyen végzett" az elnökválasztáson, hanem holtversenyben Jeffersonnal 73:73 elektori szavazattal, így a kérdés — az alábbiakban tisztázandó módon — csak 1801-ben dőlt el. Hamilton életrajza tárgyi tévedést nem tartalmaz, de nem túl szerencsés az, amit a szöveg a Búrral való párbajról mond. Eszerint ellenfele elégtételt követelt, de ezt Hamilton „annak ellenére sem volt hajlandó megtenni, hogy elvi okokból... ellenezte a párbajt". Ezek után az olvasó nem érti, hogy akkor Burr miként sebesíthette meg a párbajban halálosan Hamiltont. A magyarázat nyilván abban keresendő, hogy Burr nem elégtételt, hanem helyesbítést: Hamilton korábbi vele kapcsolatos állításainak visszavonását követelte, aki azonban ezt nem volt hajlandó megtenni - inkább vállalta az általa elítélt duellumot. Jefferson gondosan összeállított életrajza is tartalmaz pontatlanságokat. így a konföderációs időszak Kongresszusában nem fejthetett ki aktív törvényhozói tevékenységet, mivel ennek a testületnek nem volt törvényhozási joga. 1785-ben nem mint nagykövet, hanem mint követ váltotta fel Franklint a francia udvarnál. (Ez a tévesztés több esetben is előfordul: Genet-nél bevezető szövegben, Livingstonnál az életrajzban.) Ami Búrral az elnökválasztási holtversenyt illeti, a szerző itt elmondja, hogy ilyenkor a Képviselőház joga az elnököt megválasztani. A helyzet megértéséhez azonban egyrészt utalni kellett volna arra, hogy ekkor még nem határozzák meg az azonos pártból indulók esetében, hogy melyikük az elnök- és melyikük az alelnök-jelölt. Másrészt meg kellett volna említeni, hogy az alkotmány értelmében ha a Képviselőház választ, minden államnak csak egy szavazati joga van. így alakulhatott ki 1801 februárjában az ekkori tizenhat állam szavazása során 35 alkalommal a 8:8 szavazási eredmény - és ezt döntötte el a következő menetben Hamilton beavatkozása. (Nem kétséges, hogy ezt a szerző is tudja. Pontosabb fogalmazás esetén némi további alkotmányjogi ismereteket lehetett volna nyújtani, ami már csak azért sem mellékes, mivel ezek a fejlemények vezettek az 1804-ben életbe lépett 12. alkotmánymódosításhoz.) Az életrajzok pontosítása kedvéért érdemes megemlíteni még, hogy az ún. Benemavatkozási törvény dátuma Madisonnál téves (1808), s hogy a philadelphiai alkotmányozó konvenciónak nem a küldöttei, csak az alkotmány aláírói számítanak Alapító Atyának. Marshall főbírónál meg kellett volna jegyezni, hogy a Legfelső Bíróság alkotmánybíráskodási funkciója nem szerepel az alkotmányban, így ennek a jogszokásnak kialakítása fűződik Marshall nevéhez. Végezetül — hogy csak a nagy neveket említsük — Washington nem kezdte pályáját a brit hadseregben, hanem a virginiai milíciában szolgált, s annak élén vett részt a francia és indián háborúban, bár egy rövid ideig valóban
