Századok – 1996
Közlemények - Mesterházy Károly: Avarok; szlávok; magyarok a Bükk-hegységben IV/861
AVAROK, SZLÁVOK, MAGYAROK A BÜKK-IIEGYSÉGBEN 863 a Bükkhöz közelebb Mezőcsát, Mezőkeresztes, Kistokaj, Muhi, Szakáld, majd a Bükkaljában Bogács, Tibolddaróc. A hegy keleti oldalán Diósgyőrben, Miskolc-Mélyvölgyben és a reptér szomszédságában találtak temetőket. A Bükk északi oldaláról máig sem ismerünk 10-11. századi sírleleteket. Csak távolabb, a Sajótól északra, az egykori megyeközpont környékén találtak néhány egyszerűbb temetkezést, melyek majd mind 11. századiak (Borsod, Edelény, Monaj, Aszaló). Az Eger patak környéki temetőket Bartalos Gyula, Nagy Árpád és Szabó János Győző mutatta be (Eger-Szépasszonyvölgy, Eger-Répástető, Eger-Almagyar, Eger-Kiskanda, Maklár, Novaj).2 9 A lelőhelyek többségéről egy-két sírt mentettek meg (Eger-Répástető, Bogács, Szakáld), és lehet, hogy nem is volt több temetkezés a közelben. Több temető biztosan népesebb közösséghez tartozott (Kistokaj, Eger-Szépasszonyvölgy, Aroktő-Dongóhalom), és vannak későbbi, faluhoz köthető nagy sírszámú temetők is (Diósgyőr, Eger-Vár, Tibolddaróc), melyek a 11. században voltak használatban. Az első foglalással megszállt területeken kisebb-nagyobb fegyveres közösségek temetőivel találkozunk. Eger-Répástetőn két fegyveres vitéz került elő, lovával, egyiküknek szablyája volt, a másiknál csak íj és tegez. Szakáidon lószerszámos lovassírok kerültek elő, sírjaikban nyugati pénzek, nyílcsúcsok, veretes csizma, íjtegez függesztője marad ránk. Tiszaszederkényben három lovas sírt tártak fel, egyikben bezdédi-verebi típusú öweretek, szablya, íj, 10 nyílcsúcs, tegez volt.30 Csak régi leírásból ismert a makiári és novaji temető, itt is lovas sírokról van említés. Az első foglaláskor nyitott nagyobb temetők közé tartozik az Eger-szépasszonyvölgyi, melynek Bartalos Gyula becslése szerint 28 elpusztított és 34 feltárt síija legalább 100-150 sírós temetőre enged következtetni. A megmentett leletek kivétel nélkül a 10. század első két harmadára jellemzőek. Három sírban volt lószerszám, közülük az egyikben szablya és részleges lótemetkezés is. A leggazdagabb női sírban aranygyűrű, egy ezüst és egy bronz karperec, díszes állatalakos, áttört hajfonatkorong volt, sírjába edényben útravalót is adtak.3 1 Hasonló korúnak és kiterjedésűnek látszik a kistokaji temető, melynek 79 sírját meg is mentették. Egyelőre közöletlen. Nagyrészt elpusztított korai temetők közé tartozik a Miskolc-reptéri is.32 Évtizedek során kisebb-nagyobb részleteket mentettek meg belőle, s az ilyen sírcsoportok között 200 m távolság is lehet. A leletek között itt is előfordul a szablya, kengyelek, oldalpálcás zabla, részleges lovastemetkezés, de az 1959-es feltárás szegényes sírcsoportjában egy ereklyetartó mellkereszten kívül alig-alig volt melléklet. A szórványleletek között van egy bronz állatfejes karperec is. E két utóbbi tárgy a 10. század közepe után, inkább a 10. század utolsó harmadára jellemző. Ha valóban egy temetőhöz tartoznak a sírok, akkor az előbbiektől sokban eltérő, legalább 1000 sírt tartalmazó temetőről lehet szó. A bizonytalanságot a megmentett sírok közötti nagy távolság okozza. A második sírcsoport 200 m körüli távolsága inkább két temetőre vall, hiszen egyetlen 10-11. századi temetőnek sincs ilyen nagy kiterjedése, még az 1000 sírósaknak sem (Halimbán és Majson a szélső sírok legnagyobb távolsága 120 m, Csekejen 160 m). Ha viszont két temetőt találunk egymáshoz ilyen közel, akkor a fegyveres réteget képviselő közösség hasonló nagyságú lehetett a kistokaji temetőben nyugvókéhoz, és a 10. század első
