Századok – 1996
Tanulmányok - Makkay János: A sárkány meg a kincsek IV/733
TANULMÁNYOK Makkay János A SÁRKÁNY MEG A KINCSEK I. Az iráni népek sárkányjelvényétől Artúr lovag sárkányos zászlajáig Dienes István kedves barátom emlékének A késő-középkori Magyarország egyik legnevezetesebb és sokfelé ágazott családja, a Báthoriak (akiknek egyike volt a kiváló lengyel király, István 1575-1586 között) leszármazási kapcsolatban állott két ősi, ófelnémet vagy óészaki germán nyelvet beszélő családdal a Gutkeled, Cledtgud, Cledguth nemzetségből, egészen pontosan két ógermán harcossal: Gut-tal és Keled-del. Ok a 11. század közepén jöttek volna be Magyarországra a Szent István halálát követő zavaros évtizedek idején, vagy még Szent István uralkodásának vége felé. Bizonytalan források1 úgy tudják, hogy vagy a Svábíoldön található Hohenstaufból, vagy Svédországból érkeztek A legendák szerint a nemzetség fiai, Opos vagy Bátor Opos és Vid együtt megölték az Ecsedi-lápban tanyázó sárkányt. Ez a történet lett a magja a Báthori-család részleteiben egyébként ismeretlen mitikus ősmondájának Amit az is bizonyít, hogy a család címerében egy saját farkába harapó éles fogú sárkány látható (10. tábla 4). Dankó Imre kiváló tanulmányban2 hasonlította össze ezt a sárkányölő-mesét a Beowulf-történet ama részével, amely Beowulfnak a sárkánnyal való harcát írja le. A Krisztus utáni 5-6. században az óészaki germánság körében keletkezett Beowulf-monda angolszász törzsek révén került át Britanniába, és legkorábbi kézirata is ott maradt ránk a 10. századból.3 A bonyolult történet lényeges jellemzői rokonságot mutatnak az Ecsedi-láp sárkánymondájával.4 A tartalmi párhuzamok sorából lényegesek a következők: mind Beowulf, mind Bátor-Opos idegenből érkezett jövevény Mindketten önként ajánlják fel segítségüket a királynak, illetve az országnak a veszedelemben. Mindketten vízi szörnnyel, sárkánykígyóval kelnek élet-halál harcra, és győzelmük után be kell mutatniok a sárkány hulláját. A király mindkettőjüket gazdagon megajándékozza. A harc színhelye mindkét esetben mocsár; az a sárkány lakhelye, benne egy várral vagy barlanggal. Mindkét esetben a hatalmat és népet egy ellenséges szörnnyel szemben támogató jelentős személyiségről van szó, akit a hatalom tettei jutalmául népszerűsíteni akar. Végül Dankó szerint az Ecsedi-láp sárkánymondája lényegében a Gutkeledek által az ógermán őshazából valahonnan hozott Beowulf-monda adaptációja, ami nálunk széles körben elteijedt. Emiatt a magyar szörny-, sárkány- és kígyóképzetek később keletkeztek, mint germán-angolszász megfelelőik, és így az utóbbiak az őstársadalmi
