Századok – 1996
Tanulmányok - Urbán Aladár: Népítélet Lamberg felett. Beszámolók; emlékezések; tanúvallomások V/1063
1110 URBÁN ALADÁR vonni nem lehet, a nép, s azon vak szenvedély, melly által ők a bosszuló isten kezében csak büntető eszközzé lehettek." A Lamberg ellen fellépő tömeg összetételéről Pálffy Jánosnak, a képviselőház alelnökének is hasonló volt a véleménye: a roppant tömeg között voltak „puskával, karddal, bottal, vasvillával felfegyverzett, nyers, rongyos, meztelen nyakú és karú vad alakok, millyeket én sem azelőtt, sem azután soha nem láttam Pesten". Ld. Pálffy János: Magyarországi és erdélyi urat. S.a.r. Szabó T. Attila. Kolozsvár 1939. I. 141. 16 Ld. Madách Imre Összes Levelei. S.a.r. Staud Géza. Bp. 1942.1. 163. (Hermann Róbert szíves közlése.) A budai nemzetőrség Vérmezőn tervezett szemléjére a későbbi nyomozás során történik említés. Az okt. 1-i névtelen feljegyzésre — amely talán maga is a sajtó számára készült — ld. a 14. jegyzetet. 17 Ld. Waldapfel II. 129-130. A fülkarikára tett megjegyzés ellenőrizhető Lamberg ismert kőnyomatos ábrázolásán, ahol a bal fülén jól látszik a drágaköves fülébevaló. 18 Az id. leveleket azok sorrendjében ld. Waldapfel, Levelestár II. 134-135, 125-127, 146-147. A hosszabb id. levél szerint Hrabovszky figyelmeztette Lamberget, hogy veszélyes feladatot vállalt; ld. uo. 126. 19 Ld. Jakab István naplója 1848-49-ből. OSzK Kézirattár. Quart. Hung. 1315. fol. 12-13. Kehrer Joseph: Die Ereignisse von 14 und 15-ten März 1848-1849. uo. Quart. Germ. 713. I. fol. 76-77. (Kehrer következetesen Lampert-et ír. Az OL A 45. Magyar Kancellária elnöki ir. 1848:153. sz. iratát, amely 1848. március 14-én kelt, az altábornagy is Lambert-ként irtó alá.) Vizer János: A magyar forradalom legújabb eseményeinek rövid vázlata. Szemtanúk s egyéb hiteles adatok után, valamint a legfelsőbb manifesztumok és szózatok gyűjteményével bővítve. Budán 1850. uo. Oct. Hung. 354. I. 83-85. 20 Ld. Szilágyi Sándor: A magyar forradalom története 1848 és 49-ben. Pest 1850. 164. Heinrich Ritter v. Levitshnigg: Kossuth und seine Bannerschaft. Silhouetten aus dem Nachmärz in Ungarn. Pest 1850. Baloghra és Kolosyra lel. II. 190-192. ill. 266-269. Theresa Pulszhy: Memoire of a Hungarian Lady. Philadelphia 1850. 172-173. William H. Stiles: Ausztria in 1848^49. New York 1852. II. 84-85. A szerző hivatkozik Pulszky Teréz munkájára, de megállapíthatóan magától Pulszkytól is szerzett — nyilván annak amerikai útja során — információkat. (Pulszky Teréz könyvének fordítása: Egy magyar hölgy emlékiratai. Bp. 1986.) 21 Ld. Janotyckh II. 386-388. (A cikk szerint Lambergen több, mint 30 kaszavágást ejtettek.) Ezt az összefoglalást hasznosította Neustaedter tábornok, aki megírta Jellasics életrajzát; ld. Josef Neustaedter: Le Ban Jellacic et les évenments en Croatie depuis l'an 1848. Zagreb 1942. II. 104-105. A kézirat Jellasics 1859-ben bekövetkezett halála és a szerző 1868. évi halálozási dátuma között keletkezhetett. (A munkára Hermann Róbert hívta fel a figyelmemet.) 22 Palugyai Imre: Buda-Pest szabad királyi városok leírása. Pest 1852. I. 87-90. A szerző Lamberg érkezését lábjegyzetben adja meg. Eszerint: „Reggel 10 órakor Poson felül egyszerű kocsiban, segéde kíséretében érkezve, a Buda vára „Fortuna" vendéglőben szállott meg." 23 A munka magyar kiadását ld. Irányi Dániel-Charles-Louis Chcissin: A magyar forradalom politikai története 1847-1849. S.a.r. Spira György Bp. 1989. II. 33. 24 Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben. Genf 1865. I. 525-527. Mészátvs Lázár Emlékiratai. S.a.r. Szokoly Viktor. Pest 1867. I. 196-203. (A bécsi politikára tett megjegyzés csak a munka kéziratos változatában szerpel; MTA Kézirattár, Tört. 2r — 105.) Melczer Andor ezredest az uralkodó június végén nevezte ki hadügyi államtitkárnak, de csak augusztus elején érkezett meg Budára. Szept. 12-én lemondott, s szept. 19-én átadta hivatalát, majd Bécsbe utazott. Kossuth Hírlapjának „Tudni valók" címmel beküldtek egy tudósítást arról, hogy Melczer,. aki a HM-ben az ágyúk és lőszerek kiadását akadályozta és ezért megrótták, majd lemondott, Lamberg kíséretében érkezett Budára. Az írást azonban nem közölte a lap. Ld. OL R 110 Kossuth Hírlapjával kapcsolatos ir. 25 Szeremlei Samu: Magyarország krónikája az 1848. és 1849. évi forradalom idejéről. Pest 1867. I. 224-225. Kovách Ernő (honvéd őrnagy): A horvátok lefegyverzése Ozoránál. A Honvéd, 1868. 262-263. A szerző naplóját ld. Galsai Kovách Ernő Naplója, II. rész. Az 1848/9. évi magyar szabadságharcz eseményeiről. OSzK Kézirattár. Fol. Hung. 1419/2. 18-19. (Érdekes módon a kéziratban a Lánchíd szerepel!) 26 Vargyas Endre: Magyar szabadságharc története 1848-1849-ben. A magyar nép számára. Bp. 1879. 228-229. (Képpel.) Pulszky id. mű I. A forradalom alatt. Bp. 1880. 171. (Pulszky Teréznek a 20. jegyzetnél idézett munkája szerint is Pestre — és nem Budára — érkezett Lamberg Pozsonyból.) Molnár György: Világos előtt. Szabadka 1880. 92-95. Molnár leírását veszi át — és hivatkozik
