Századok – 1996
Közlemények - Molnár András: „A zalai ágyúzás”. Zala megye önkéntes adózói (1845–1848) V/1211
ZALA MEGYE ÖNKÉNTES ADÓZÓI (1845-1848) 1*1239 András: Zala vármegye tisztviselőinek névtára 1810-1849. Könyvészeti források: Szalkay Gergely -Németh János: Ipar-czímtár 1846. Pest, 1846. (ügyvédi névtár) 163-181.; Nagy Iván: Magyarország családai Pest, 1857-1865. 1-12. köt.; Szinnyei József: Magyar írok élete és munkái. Bp. 1891-1914. 1-14. köt.; Kempelen Béla: Magyar nemes családok. Bp., 1911-1932. 1-11. köt.; Magyar nemzetiségi zsebkönyv. Második rész: Nemes családok 1. köt.; Schneider Miklós: Vas vármegye nemesi összeírásai. Szombathely, 1942. 1. köt.; Balogh Gyula: Vasvármegye nemes családjai. 2. kiad. Szombathely, 1901.; Bona Gábor: Tábornokok és törzstisztek a szabadságharcban 1848—49. 2. bőv. jav. kiad. Bp., 1987.; U. 6.: Kossuth Lajos kapitányai. Bp., 1988.; U. ő.: Az 1848/49-es honvédsereg Zala megyei születésű tisztjei. A szabadságharc zalai honvédéi 1848-1849. (Zalai Gyűjtemény 33.) (Szerk. Molnár András) Zalaegerszeg, 1992. 5-52.; Mejlinger Katalin: Zala megyei képviselők 1848-49-ben. Nótárius. A zalai honismereti mozgalom folyóirata 1988. 2-3. sz. 3-14.: Molnár András: Pártküzdelmek költészete. Paszkvillusok, kortesversek a reformkori Zalából. Művelődéstörténeti tanulmányok. (Zalai Gyűjtemény 31.) (Szerk. Turbuly Éva) Zalaegerszeg, 1990. 193-227.; U. ő.: Zala megye politikai viszonyai az 1840-es évek második felében. Festetics Leó főispáni helyettes jelentései és emlékirata. Zalai történeti tanulmányok 1994. (Zalai Gyűjtemény 35.) (Szerk. Bilkei Irén) Zalaegerszeg, 1994. 93-181.; Zalai életrajzi kislexikon. (Szerk. Gyimesi Endre) Zalaegerszeg, 1994. 20 Miután a zalai adózók között akadtak olyanok is, akik csupán a kétséges (valamilyen okból nem igazolt) nemesek közé tartoztak — igy pl. ifj. Csuzy Pál —, a kétségtelen nemesek összesítését járásonként kiegészítettük a kétségesekével, így kaptuk a táblázat első oszlopában szereplő számokat. Az adatok forrása: ZML. Zala megye nemességének 1845-ös lajstroma. (Ebből csak a kétségtelen nemesekre vonatkozó adatokat közölte: P H. 1847. máj. 2. (873. sz.) 284. (Fényes Elek 85. pedig csupán a nemességüket igazolt családfők számát adta meg, miközben a zalai nemesség teljes létszámát 26.915 főre tette.) Az 1845-ös nemesi lajstrom összesítésében egyébként számolási hiba van, mert csupán 376 főt írtak a kétséges nemesek közé, míg településenként összeszámolva 450 fő volt a valós létszámuk. A táblázat zalai településhez nem köthető rovatába részben azok kerültek, akiknek kilétét nem sikerült azonosítani (Szabó László), vagy azonosításuk bizonytalan (Varga Sándor), részben pedig azok az azonosítottak, akiknek nem találtuk meg zalai lakhelyét (Göde Károly mérnök), illetőleg zalai birtokát (Hegedűs József és Márffy János). 21 P II. 1845. márc. 9. (437. sz.) 157. és márc. 20. (440. sz.) 183. Az itt közölt adatok pontosítására és kiegészítésére a 19. jegyzetben felsorolt források szolgáltak. 22 A református lelkészről: Pais Sándor - Nagy Kolozsvári István: Göcseji kálvinisták. Zalaegerszeg, 1989. 151.; Pataky László: Az őrségi református egyházmegye története. Bp. 1992. 226. A katolikus papokról: Pfeifer János: A veszprémi egyházmegye történeti névtára (1630-1950). München, 1987. Königmayerről és Lekovitsról: Szinnyei Józsefi, köt. 51. hasáb és 7. köt. 1014. hasáb, Pkinderről: Degré Alajos: Plánder Ferenc élete, egyénisége, politikai nézetei. Plánder Ferenc: Göcsejről. (A Göcseji Múzeum közleményei 29.) (Szerk. Szentmihályi Imre) Zalaegerszeg, 1970. 41-54. Plánder 1843-as véleménye az adózásról: ZML. Letétek. Egyedi vegyes iratok gyűjteménye. 5766. Plánder bejegyzései a novai keresztelési anyakönyvbe, (gépelt másolat) 23 Márffy János levele: ZML. kgy. ir. 1845:2087. (Kelt Mecsedelfalván, 1845. máj. 1.) 21 Mindhárom zalai mágnás tagja lett 1847-ben az Ellenzéki Körnek is. (OL. R 151. Az Ellenzéki Kör iratai. Tagdíjfizetési névjegyzékek 1847-1848. Az Ellenzéki Körnek egyébként Zalából rajtuk kívül csupán C'sány László, ifj. Csuzy Pál, Deák Ferenc és Zalabéri Horváth János voltak tagjai.) Batthyány és Puteány reformkori politikai szerepéről, valamint a Schmiedegg-család és Csány László kapcsolatáról: Molnár András: Csány László 20-60. 2; ' Reiszig életrajzi adatai: VaML. A szombathelyi r. k. plébánia halotti anyakönyve 1853. oki. 6. Vas megyei szerepéről: Tilcsik György: Politikai tendenciák Vas megyében a feudalizmus bomlásának végső szakaszában. Vasi Szemle 1984. 1. sz. 84-103.; Molnár András: Metternich sógora Vas megyében. Zichy-Ferraris Bódog adminisztrátorsága 1845-1847. Vasi Szemle 1992. 3. sz. 355-366. 2,1 Az aranyodiak adózásáról szóló hírlapi tudósítás: P H. 1845. márc. 27. (442. sz.) 198. Négyük írástudatlanságáról adózási nyilatkozatuk árulkodik (ZML. kgy. ir. 1845:531.) Földbirtokaik nagyságáról: ZML. Zala megye cs. kir. úrbéri törvényszékének iratai. Úrbéri földkönyvek. Aranyod birtokkönyve, 1854. 27 A nemesi tulajdonnal rendelkező asszonyok politikai jogairól: Degré Alajos: Szavazási rend a megyegyűléseken 1848 előtt. Fejér megyei történeti évkönyv 7. (Szerk. Farkas Gábor) Székesfehérvár, 1973. 121-139.; Molnár- András: Zala megye reformkori tisztújításai 1819-1847. Levéltári Szemle 1989. 3. sz. 18-30.