Századok – 1996

Kisebb cikkek - Györffy György: Népek és nyelvek a honfoglalás térségében IV/965

KISEBB désében. Valójában az uralkodók számára az új hit választásánál a külpolitikai és kereskedelmi szempontok a hitvitáknál többet nyomtak a latba. Ezért döntött a Bizánccal sűrűn érintkező kijevi fejedelem a görög-keleti vallás, míg az arab támadásoktól tartó és a Földközi-tengeri térség zsidóságán keresztül a távolsági kereskedelemből hasznot remélő kazár kagán a zsidó hit mellett. A sokat vizsgált, de máig is csak hézagosan ismert kazár judaizmus sorsában a természeti és hadi csapásokon kívül annak is szerepe lehetett, hogy a soknyelvű és sokhitű Kazárország ellenséges mohamedán államok közé ékelődött. A magyarság 830 körül a Dontól az Al-Dunáig terjedő etelközi térségében lakva már viszonylagos önállóságot vívott ki a kazár kagán uralma alól. Miután maga is átvette a korai türk-kazár kettős fejedelemség uralmi rendjét és katonailag erősebb lett régi urainál, nem befolyásolta a későbbi kazár hitválasztás, de érintette az azt követő belső és külső ellentét. Kazár belharcok folyománya lehetett, hogy a kazár uralom ellen fellázadt három alávetett népcsoport, közte mohamedán khorezmi kálizok és alánok, valamint török néprészek a hét magyar törzshöz csatlakoztak. Mindamellett kerültek e kabar törzsek közé távolsági kereskedelmet bonyolító zsidó hitűek is. Nézetem szerint a honfoglaló magyar törzsek uralmi szervezete és tudatvilága folytonosságot mutat a belsőázsiai türkökével; ezért nevezték—főként a bizánciak — a magyarokat türköknek, sőt a kazároktól való megkülönböztetés végett „nyugati türk"-öknek is; ezért honosodott meg a magyarok közt a türk rovásírás, és ezért vehették át a magyarok a nyugati türkök hitét követve az égben lakónak elképzelt kagánhős, Istemi tiszteletét. CIKKEK 967 Az Etelközben lakó magyarok a Fekete-tenger melléki görög gyarmatvárosok mellett már korábban megismerkedtek a görög rítusú kereszténységgel. E-rintette őket a bizánci misszió 700 körül, amikor а П. Jusztinián görög császár és kazár felesége a krími Dorosz városában görög érsekséget alapítottak, honnan missziós püspököket küldtek Etilbe, a Volga torkolatánál fekvő kazár fővárosba, valamint számos kazár uralom alá vetett néphez, így az onogurnak és hunnak nevezettekhez is. Cirill és Metód görög rítusú szláv misszionálása idején Cirill a kazár uralom alatt lévő Krímben szelídített meg rá támadó magyar harcosokat, a honfoglalás előtt néhány évvel pedig a magyarok „királya" Metódot az Al-Dunánál keresztény uralkodóhoz illő módon, ajándékokkal és csókkal fogadta, arra kérve az érseket, hogy imáiban emlékezzék meg róla. így nem csoda, hogy a magyarok Al-Dunáig terjedő hazáját leíró egyik perzsa geográfus a magyarokat Kmoskó értelmezése szerint a Jézus-hitűek közé sorolta. Ez adott időben nem azt jelentette, hogy a nép kereszténnyé vált, hanem csak azt, hogy a magyarok fő fejedelme, bizonyára a korábban a kazároknak alávetett kende vagy kündü s udvarának tagjai megkeresztelkedtek. A Kárpát-medencét, mely a kettéváló Római Birodalom peremén terült el, mindig is erősen befolyásolták az Európában zajló történelmi folyamatok. Területét a nyelvileg és népiségében eltérő csoportokra tagolódott indoeurópaiak népesítették be. Krisztus születése idején a medence nyugati felében, Pannónia nagy részén még az Alpok felől erre terjeszkedett kelták éltek; a Fertő-tótól fel az Északi Kárpátok hegyein át Kelet felé különféle germán törzsek laktak. A Nagy-alföldön a régi lovas szkíták helyébe a velük rokon szarmata jazigok költöztek, míg Erdély