Századok – 1996
Kisebb cikkek - Terplán Zoltán: Az etelközi fejedelemválasztás és vérszerződés kérdéseiről IV/969
972 KISEBB CIKKEK fejedelmet válasszanak. Ez pedig az volt, hogy az újonnan elfoglalt szállásterület földrajzi helyzete katonai szempontból nem volt megfelelő.1 5 Katonailag nehezen védhető terület, három oldalról olyan erős szomszédokkal, akik ellen a magyar törzsek külön-külön kevés eséllyel vehették volna fel a harcot egy esetleges ellenségeskedéskor. Kelet felől a besenyők törzsei a magyarok mellett éltek, és valószínűleg a közelségük, a közvetlen szomszédságuk fenyegetőleg hatott. Észak felől is harcias, erős szomszédja volt a magyaroknak, a kijevi varég állam, amely a 9. század közepén szerveződött egységes fejedelemséggé. A Skandináv-fészigetről érkező vikingek déli irányba hajóztak le a nagy kelet-európai folyókon, és már 839-ben eljutottak az Azovi-tenger partjára, 860-ban pedig már Konstantinápoly megtámadására is volt elég erejük. Néhányévvel ezután a támadás után Kijev varég fejedelme, Oleg, egyesítette a Volhov-Lovaty-Dnyeper folyók menti városokat, melyek néhány évtizeddel korábban alakultak mint a varég kereskedők települései.1 6 Ez az energikus, egyre gazdagodó, katonailag is erős fejedelemség szintén fenyegetést jelenthetett az Etelközben élő magyar törzsekre, bár katonai összecsapásokról nincs tudomásunk a varégok és a magyarok között. A harmadik szomszéd, aki lehetséges ellenfélként szóba jöhetett, a dunai bolgár állam Ibn Ruszta ugyan azt írja róluk, hogy „Többen vannak, mint a magyarok, de gyengébbeknáluk",1 7 amagyar törzsek vezetői azonban nyilván nem becsülték le az erejüket akkor, mikor mint lehetséges ellenfél, szóba kerültek a bolgárok Erős szomszédai voltak az Etelközbe érkező magyaroknak, és mint láttuk, a Kazár Birodalom is újból megpróbálta kiteq'eszteni fennhatóságát a függetlenedő magyar törzsekre. Ezek alapján vontam le azt a következtetést, hogy a magyar törzseket öszszefogó fejedelem választásának a politikai igénye már nem sokkal az Etelközbe költözés után felmerülhetett a 850-es évek végén1 8 Ekkor kerülhetett sor a kazár kagán ajánlatára, ami ugyancsak a fejedelemválasztásra irányult, csak természetesen nem olyan értelemben, ahogy azt a magyar törzsek vezetői gondolták Ezekben az években — Anonymus műve alapján—Almos ereje teljében lévő, 35-40 éves ember lehetett. Fia, Árpád még kisgyerek kellett hogy legyen akkoriban, és ismerve a sztyeppei lovasnomád népek szokásait, mint lehetséges fejedelem nyilván nem került szóba a neve. Több oldalról is vizsgálva az első fejedelem személyének a kérdését, megválasztásának idejét és körülményeit, arra juthatunk, hogy elfogadhatjuk hitelesnek Anonymusnak azt az állítását, hogy a magyarok első fejedelme Almos vezér volt.19 (Ezt egyébként a többi középkori magyar forrás is állítja.) Ezeknek a magyar fejedelem megválasztásának szempontjából véleményem szerint fontos katonai, politikai okoknak rövid összefoglalása után érdemes lenne azt tisztáznunk, hogy milyen formai keretek között történhetett ez a választás. Mind Konstantinos, mind a Névtelen jegyző leíija müvében ezt a formai keretet, de egymástól eltérő módon. Konstantinos császár szerint miután a magyar vezetők közös egyetértéssel elfogadták Árpádot, mint a magyarok fejedelmét „... a kazárok szokása és törvénye szerint pajzsra emelték".2 0 Ezt a kis, rövid mondatrészletet már sokan, sokféleképpen értelmezték. A véleményeket két nagyobb csoportba lehet sorolni. Az első szerint a pajzsraemelés bizánci szokás volt, a kazárok csak átvették ezt a külsőséget a Bizánci Birodalomtól.2 1 A másik vélemény szerint, a-
