Századok – 1996
Tanulmányok - Gyarmati György: Harc a közigazgatás birtoklásáért. A koalíción belüli pártküzdelmek az 1946. évi hatalmi dualizmus időszakában III/497
HARC A KÖZIGAZGATÁS BIRTOKLÁSÁÉRT - 1946 539 összefoglalókat, tankönyveket — beleértve a legfrissebbet is —, melyek mindmáig ezt az adatot adják meg az 1946. évi B-lista végösszegeként.13 9 Ez historiográfiai szempontból leginkább azért érdemel figyelmet, mivel Rajkot három héttel később, akarva-akaratlanul, de ugyancsak nyilvánosan cáfolta szociáldemokrata kabinettársa is. Bán Antal iparügyi miniszter 1946. október 25-én, Piros László (MKP) képviselőnek a munkanélküliség kérdését firtató interpellációjára adott válaszában arról szólt, hogy a közalkalmazotti B-lista 106.000 fővel járult hozzá a munkanélküliek számának növekedéséhez. Majd azzal folytatta, hogy — a fentebbi összegen tűi — a 8660/1946. M. E. számú, ún. magánalkalmazotti B-lista rendelet alapján a privát szférában 1946. október 12-ig bezárólag 8174 üzemi alkalmazott elbocsátásáról tud.140 A tanulmányozott források alapján rekonstruált adatok ugyan Bán adataihoz állnak közelebb, de százezer főt meghaladó közalkalmazotti tisztogatásról nem tudok számot adni. Erősen valószínűsíthető viszont, hogy az egy ugyanazon procedúra keretében zajló köz- és magánalkalmazotti B-lista együttes végösszege meghaladta a 100.000 főt. Még akkor is, ha ebből leszámítjuk azt a kevesebb mint 10 százalékot, amelyet az 1947 tavaszáig elhúzódó — a következő fejezetben tárgyalandó — B-lista revízió keretében visszahelyeztek állásába. 6. A B-lista revíziója és mérlege „Az államgépezet mechanizmusa Magyarországon sok helyen megállott. Számtalan város, vármegye, község adminisztrációja napok óta, sőt mondhatnánk, hetek óta pihen.... Olyan községek is vannak ma Magyarországon, amelyekben nem tudják anyakönyvelni a született gyermekeket és a halottakat. Olyan községek is vannak, amelyekből az alispánhoz küldték fel a községháza kulcsát, mert nincs, aki a községházba járjon. Megállt az adófizetés. Megállt a terménybeszolgáltatás, úgy hogy ez az ország a maga adminisztrációjával ma az összeomlás képét mutatja." Drózdy Győző szabadságpárti képviselő14 1 1946. július 31-én elhangzott interpellációjának csak az általános megállapításait idéztem. Nevezett azonban sorra véve a vármegyéket Békéstől Sopronig, tételesen sorolta, hogy mely községek, városok, vagy éppen járások voltak azok, ahonnét a közigazgatás napi ügyvitelét is megbénító mértékben távolították el a tisztviselők tömegét.14 2 Két nappal később, az MKP Központi Vezetőségének 1946. augusztus 2-i ülésén Rákosi Mátyás referált a B-lista addigi tapasztalatairól. „Kissé túl messzire mentünk. Egész járásokban a jegyzőket — mondjuk egy-két kivétellel — kiirtották. Az adófizetés — különösen a falvakban — megállt, mert nagyon sok helyen be van zárva a községháza; mert leépítették az utolsó tisztviselőt is.... Az a helyzet, hogy leépítettük a reakciót, de leépítettük a közigazgatást is, és ez kezd visszaütni. Az elvtársak komoly hibákat csináltak. Lassanként az ember csak a felét meri kitűzni annak, amit elérni akar, mert az elvtársak nem értik meg az intenciót." Ugyanezt fűzte tovább a tisztogatás operatív irányítását végző belügyminiszter.
