Századok – 1996
Tanulmányok - Gyarmati György: Harc a közigazgatás birtoklásáért. A koalíción belüli pártküzdelmek az 1946. évi hatalmi dualizmus időszakában III/497
538 GYARMATI GYÖRGY gyeimen kívül hagyó, azaz csak a „trianoni Magyarország" területét számba vevő statisztikai összeállítás szerint 1943-ban a szóban forgó területi önkormányzatok alkalmazottainak létszáma 52.880 volt. 17. táblázat A területi önkormányzatok alkalmazottainak létszámadatai Megnevezés 1938/39 1943 Létszám B-lista előtt B-list ázottak Létszám B-lista után Megnevezés fő % fő % fő % fő % fő % 1. 44813 100 46535 103,8 47908 106,9 12231 25,53 35677 79,6 2. 6110 100 6345 103,8 8924 146,0 2745 30.76 6179 101,0 Ossz. 50923 100 52880 103,8 56832 111,6 14976 26,30 41856 82,2 Megnevezés: 1. Vármegyék + (község, járás, megyei város) 2. Vidéki törvényhatósági jogú városok + üzemei Berti Béla: MStSZ. 1947. 1-2. sz. 42-43., 16. sz. táblázat. Amint a táblázat mutatja, a közigazgatás ezen szférájában nem csupán a háborús létszámgyarapodás volt minimális (3,8%), hanem — eltérően az állam alkalmazottainak 60 százalékos emelkedésétől —, a B-lista kezdetén is csupán 12 százalékkal haladta meg az 1938. évi szintet. Ezen belül is különösen a vármegyei, illetve az alájuk rendelt területek kerültek hátrányos helyzetbe. Egyfelől azért, mert az 5.000/1946. évi alaprendelet szerint azon területeken, ahol a létszámemelkedés a bázisévhez viszonyítottan nem haladta meg a húsz százalékot, ott az 1938. évi létszám 80%-át írta elő elérendő irányszámként. Másfelől — amit a táblázat nem tartalmaz —, ezeket érintette leginkább a mintegy ezer főnyi népítéletekkel, felfüggesztéssel megejtett elbocsátás. Az együttesen 16 ezer fő kiebrudalásával nem történt ugyan más, mint az, hogy maradéktalanul érvényt szereztek az előírásoknak, ezzel viszont leginkább azt érték el, amit a kommunistaellenességgel aligha vádolható szovjet megbízott rögzített Moszkvának írt jelentésében. „E munka során — főleg a kommunisták hibájából — több súlyos 'balos' túlkapást követtek el. Például Szabolcs, Pest és más megyék sok járásában a bizottságok B-listázták a tisztviselők 80-90 százalékát, de senkit sem állítottak a helyükre. Ezzel teljesen dezorganizálták az államapparátus és több hivatal (köztük a begyűjtési hivatalok) munkáját."13 6 Az előző oldalakon már említett hiányok miatt nem sikerült maradéktalanul koherens adatsorok alapján rekonstruálni a B-lista eljárások minden árnyalatát. Mindenesetre a primer forrásokból számított három összesítő adat vélhetően nagyon kis hibaszázalékkal adja meg a tisztogatások mértékét. Azaz, az önkormányzati szférában — a népítéletekkel I iegészítve — 22 ezret meghaladó alkalmazottat bocsátottak el,13 7 míg a minisztériumok és a közvetlen alárendeltségükben tevékenykedő állami szervek és üzemek állományából közel 72 ezer főt építettek le, mindösszesen tehát kereken 94.000 közalkalmazottat távolítottak el. Ez az eredmény éppúgy polemizál Rajk Lászlónak az MKP III. kongresszusán adott summázatával, mely szerint „50.000-60.000 reakciós tisztviselőt távolítottunk el az államgépezetből,"138 mint ahogy jelentősen korrigálja azokat a jelenkortörténeti
