Századok – 1996
Közlemények - Molnár András: „A zalai ágyúzás”. Zala megye önkéntes adózói (1845–1848) V/1211
1240 MOLNÁR ANDRÁS 28 Az 1845-ben hivatalban lévő tisztviselők adatairól, ill. az 1844-es tisztújításon bekövetkezett változásokról: Molnár András: Zala vármegye tisztviselőinek névtára 1810-1849. (kézirat) Fitos Bernárd esküdt — fiatalkorában a pályakezdő Deák Ferenc alügyészi írnoka — idézett kijelentése: ZML. kgy. ir. 1845:2090. 29 A „lovagi rend" zalai elkülönüléséről: Degré Alajos: Pálóczy Horváth Ádám és az 1819. évi zalai tisztújítás. Tanulmányok (Zalai Gyűjtemény 2.) (Szerk. Degré Alajos) Zalaegerszeg, 1974. 43-67.; U. ö.\ Szavazási rend 136-137. Az 1840-es évek szavazójogi összeírásai mintegy 500 tisztviselőt és vagyonosabb nemest tartottak számon Zalában. A zalai tisztviselők fizetéséről: ZML. Főadószedői számadások az 1834/35 és 1844/45. katonai évekről. A tisztviselők fizetésének éves összesítése a „kiadások" rovatban. (1835 és 1845 között változatlan volt a zalai tisztviselők fizetése.) 30 Glavina Lajos vasi adózásáról: VaML. kgy. jkv. 1846:282. Szép Károly kanizsai gyógyszerészről: Blázy Aipád: A gyógyszerészet megjelenése és fejlődése Zala megyében 1711-1847. (Zalai Gyűjtemény l.KSzerk. Degré Alajos) Zalaegerszeg, 1974. 30. A köznemesség adózásáról szóló idézet: I? H. 1845. márc. 20. (440. sz.) 183. Deák Ferenc kiváltképp 1843. szeptember 3-án, Klauzál Gábornak írt levelében adott hangot kétségeinek a zalai nemesség politikai megbízhatóságát illetően, (vö. Váczy János 97-120.) 31 Degré Alajos: Visszaemlékezéseim. (Szerk. Ugrin Aranka) Bp. 1983. 155-156. A zalai liberálisok fiatalabb generációjának szabadságharc alatti helytállásáról lásd Bona Gábor idézeti műveit. 32 A zalai liberálisok közül csupán Csány László és Deák Ferenc birtokait, valamint vagyoni és jövedelemviszonyait ismerjük közelebbről. Molnár András: Csány László 8-16.; Uó.: Deák Ferenc mint „mezei gazda". Levéltári Szemle 1992. 1. sz. 32-43.; Uő.: Deák Ferenc birtokai. Egy zalai középbirtokos család gazdálkodása a 19. század első felében. Gazdaságtörténeti tanulmányok. (Zalai Gyűjtemény 34.) (Szerk. Kapiller Imre) Zalaegerszeg, 1993. 41-75. Csány egyébként még 1843-ban eladta csányi birtokát, majd Nagykanizsán telepedett le, és a vételárból maradt tőkéjének jövedelméből élt. 33 A zalai adózók felajánlásai: ZML. Önkéntes adózók összeírásai 1845-1847. Bezerédj tényleges fizetéséről: Bodnár István - Gárdonyi Albeit 2. köt. 145. Kossuth felajánlása: E H. 1845. jan. 30. (426. sz.) 65. Bartal tolnai adózása: Évszázadokon át. Tolna megye történetének olvasókönyve. 1. köt. 412. Eötvösről és Trefortról: E H. 1845. márc. 6. (436. sz.) 150. Szeghő József békési adójáról: E H. 1845. ápr. 17. (453. sz.) 252. Sembeiy Lászlóról: E H. 1845. máj. 6. (464. sz.) 297. Farcsetich Hugó felajánlásáról: E II. 1845. márc. 27. (442. sz.) 199. A vasiak adójáról: VaML. kgy. jkv. 1846:282. 34 Zala megye önkéntes adózóinak névsorát a könnyebb áttekinthetőség érdekében betli rendben közöljük. Az adózó neve és rangja után feltüntetjük születési és halálozási évét, családi kapcsolatát valamely más adózóval, képzettségét, címét (táblabíró), 1845-ben viselt hivatalát, foglalkozását, vagy társadalmi állását. Szögletes zárójelben közöljük az 1845 előtt vagy 1845 és 1848 között betöltött legmagasabb tisztségét, valamint azt is, ha az illető a szabadságharc idején említésre méltó szerepet játszott. Közöljük az adózó lakhelyét, vagy ha más megyében lakott, zalai birtokát is. A zárójeles rövidítések feloldása: (t. j.) tapolcai járás, (sz. j.) szántói járás, (k. j.) kapornaki járás, (e. j.) egerszegi járás, (1. j.) lövői járás, (ra. j.) muraközi járás.
