Századok – 1996

Közlemények - Molnár András: „A zalai ágyúzás”. Zala megye önkéntes adózói (1845–1848) V/1211

Molnár András „A ZALAI ÁGYÚZÁS" Zala megye önkéntes adózói (1845-1848) „Mit mondasz a zalai ágyúzásra, mellyel Deák Széchenyi szívtelen pisztolylövésére válaszolt?" - kérdezte Kossuth 1845. március 26-i levelében Wesselényi Miklóstól. Mint ismeretes, Széchenyi István 1845. január 24-én írott, és a Jelenkorban hat nappal később megjelent, „A pistoly idő előtti elsütése" c. cikke kíméletlen bírálatban részesítette Bezerédj Istvánt, az ellenzék tolnai vezéregyéniségét, amiért Bezerédj megyéje 1844. december 26-i közgyűlésén önkéntes adófizetésre kötelezte magát. Bezerédj példáját Tolnában Augusz Antal másodalispán és Bartal György tiszteletbeli főjegyző, Pest megye 1845. január 16-i közgyűlésén pedig Rosty Albert, Kossuth Lajos és Besze János táblabírák követték. Kossuth és Besze hasonló ajánlatot tett Esztergom megye január 21-i közgyűlésén is, míg Rosty Fejér megye február 17-i, majd Békés megye március 31-i közgyűlésén állt elő ilyen indítvánnyal. Fejérben Fiáth István, Madarász László, Kenessey Ferenc, Meszlényi Rudolf, Madarász József, Kovachich Kandid, Salamon Lajos, Horváth László és Markus István csatlakozott Rosty önkéntes adózásához, Békésben pedig az a Szeghő József táblabíró követte, aki korábban Csongrád megye március 10-i közgyűlésén mondott le az adómentességről. Vas megye 1845. január 27-i közgyűlésén Bertha Antal táblabíró nyilatkozatához csatlakozva Széli József másodalispán, Bezerédy László főjegyző, Szabó Miklós tiszteletbeli főjegyző, Hetyei István számvevő és fia, ifj. Hetyei István uradalmi ügyész és táblabíró, Szabó György tiszti alügyész, Chernel Elek uradalmi ügyész és táblabíró, Zarka Sándor főszolgabíró, végül Glavina Lajos táblabíró vállalt önkéntes adófizetést. Pest város tanácsához március l-jén intézett beadványában Eötvös József báró és Trefort Ágoston kötelezte magát önkéntes adóviselésre. Szatmár megye március 5-i közgyűlésén Domahidy András táblabíró, Torontál március 13-i közgyűlésén pedig Brassay György plébános és Parcsetich Hugó táblabíró mondott le az adómentességről. Nógrád megye április 14-i közgyűlésén Laczay Károly, Sztranyóvszky Péter és Sembeiy László ajánlkozott önkéntes adófizetésre, de hasonló felajánlások történtek — Horváth Mihály szerint — Sárosban és Hontban is, miközben Széchenyi említett cikke nyomán kisebb hírlapi vita kerekedett. Széchenyi — talán önvédelemből? — elhatárolta magát Bezerédj önkéntes adózásától, kijelentvén, hogy Bezerédj nem az ő elveit valósítja meg, mert az önkéntes adózás csak megosztottságot és ellenállást szülhet. Széchenyi szerint Bezerédj önadóztatása főként azért elhibázott lépés, mert a közteherviselést csak az országgyűlés vezetheti be, mégpedig kötelező erejű törvénnyel. Válaszul Szé-