Századok – 1996

Kisebb cikkek - Terplán Zoltán: Az etelközi fejedelemválasztás és vérszerződés kérdéseiről IV/969

KISEBB CIKKEK 969 romkontinuitás gondolata; olyan közvetett városi továbbélés, amikor csekély helyben maradottak adnak át neveket és kultúijavakat. Ezt az időjárási viszonyok a keszthelyi kultúra csapadékosabb térségében a nagy szárazság ellenére is megengedték Az etelközi magyarok tavasztól őszig az erdős styepp csapadékosabb vízmellékeire húzódva átvészelték a 9. századi száraz időszakot, majd 895-ben, amikor Keletről besenyő támadás érte őket s ez idő tájt az időjárás is kedvezőbbre fordult, beköltöztek a Kárpát-medencébe. Egykorú leírás szerint a térség nagy részén, az Alföldeken „pannonok és avarok pusztái" terültek el, a Dunántúl nagy része a bajorfrank uralom alatt élő alpesi karantán sziavonok lakhelye lett; a Dunától északra a morva szlávok végvidékei terültek el. Miután Árpád és fiai erős katonai kíséretükkel 900-ban e gyéren lakott nyugati végvidéket is hódoltatták, a honfoglaló „hétmagyar"-ok a csatlakozott kabarokkal s az itt talált népelemekkel olyan uralmi keretben egyesültek, ami lehetővé tette a latin kereszténységgel szilárdított nyugati államrend kiépítését, s ezzel a Pannóniának is nevezett Hungária évezredes fennmaradását. IRODALOM A néppé válástól a germán népalakulásokból kiindulva Id. R. Wenskus: Stammesbildung und Verfassung. Das Werden des frühmittelalterlichen Gentes. 1977; orosz megközelítésben Ju. V Bromlej: Etnosz és néprajz. Bp. 1976; a steppei török és korai magyar fejlődésre vetítve: Szűcs J.: A magyar nemzeti tudat kialakulása. Szerk: Zimonyi I. Bp. 1992; Róna-Tas A.: Nép és nemzet. Valóság 1989/6. 1-13. - Uő.: A magyarság korai története (Tanulmányok). Szeged, 1994. 167-179., s egyéb dolgozatai e kötetben. A török népnevekre és népalakulásokra ld. Németh Gy.: HMK 20-27., 75-79; a kutrigurokra ld. Uo. 91.; Moravcsik: ByzTurc. I.2 66-67, II.2

171-172; Az onogurokra uő: MNy. 26 (1930) 4-18, 89-109; a korai iráni steppenépekre ld. Pauly-Wyssova: Realenc. címszavai alatt. A törökökre bő irodalmat ad: D. Sinor: L'introduction. Wiesbaden 1986; görög rítusü kereszténységükre Moravcsik Gy.: A honfoglalás előtti magyarság és a kereszténység. Sz. István Emil. Bp. 1938.1.173-212; Uő. Studia Byzantina Bp. 1967. 245-259; Az európai steppenépek irodalmára ld. Moravcsik: ByzTurc. 1958.2 100-200; az avarokra uo. 70-78; Czeglédy K.: Nomád népek vándorlása Napkelettől Napnyugatig. Bp. 1969. 55-89; Bóna I.: Az avarok. Magyarország története. Bp. 1984. l/l. 310-346,1/2. 1594-1960; Ligeti L.: A pannóniai avarok etnikuma és nyelve. MNy. 82 (1986) 129-154; W. Pohl: Die Awaren. Ein Steppenvolk in Mitteleuropa 567-822 n. Chr. München 198; Szádeczky-Kardoss S.: Az avar történelem forrásai I. Szeged, 1992. Csongor В.: Kínai források az ázsiai avarokról. (Orientalisztikai munkaközösség. Történelem és kultúra. 9.) Bp. 1992. A 750 és 900 közötti félgömbi szárazsághullámról, mint az avarok bukásának okáról: Györffy Gy. - Zólyomi В.: A Kárpát-medence és Etelköz képe egy évezred előtt. A honfoglalásról sok szemmel. I. 13-37. Terplán Zoltán AZ ETELKÖZI FEJEDELEMVÁLASZTÁS ÉS VÉRSZERZŐDÉS KÉRDÉSEIRŐL Árpád magyaijainak a 9. század végi kárpát-medencei megtelepedése előtt az utolsó hazája Etelköz volt, vagy ahogyan a „Névtelenjegyző" nevezi a „GestaHungarorum"-ban, „Dentumoger"1

. Ezen a területen történt a 895. évi honfoglalást megelőző időszak két meghatározó fontosságú politikai eseménye: a magyar törzsszövetség első fejedelmének a megválasztása és a vérszerződés megkötése. Ezek a döntések nemcsak az etelközi tartózkodás idejére határozták meg a magyar törzsszövetség politikai kereteit, hanem az új hazában, a Kárpát-medencében is döntően befolyásolták azokat (elég itt csak arra utalni, hogy 1301-ig Árpád-háziak voltak a fejedelmek és királyok). Éppen politikai jelentősége miatt érdemes feltennünk azt a látszólag köny-