Századok – 1996
Közlemények - Holler László: A magyar korona néhány alapkérdéséről IV/907
960 HOLLER LÁSZLÓ 77 ВТ П. kötete és az AMTBF adatait dolgoztam fel, az adatok nagy része mindkét munkában szerepel, előfordul azonban egy-egy adatnál, hogy az egyikből hiányzik. A veszprémvölgyi kolostor alapítólevelét a források között nem vettem figyelembe, mert ez magyarországi és nem bizánci eredetű forrás. 78 Gombos: No. 3527. 1470, 1472. 79 VII. Konstantinos Türkiával kapcsolatos részeire vonatkozó nézeteket összefoglalja: Tóth Sándor László: A konstantinosi „Turkia" értelmezéséhez. Magyar Nyelv. ХСП. évf. 1996. 1. szám. 54-63. Sajnos a környező országok leírásában a 40. és 13. fejezet közötti ellentmondásáról csak említést tesz, annak feloldására vonatkozó véleményeket a cikk érdemben nem ismerteti. 80 Grumel, V: Regestes des actes du patriarcat de Constantinople, Vol. I. Fase. II, 1936. No. 835. Rhallès, G. A. - Potlès, M.: Tiwrayfia rmv ваш кси irpwv KCCVOVWV, V Athenes, 1855. 25-32. 81 Megemlékezik erről az adatról Makk Ferenc a Korai Magyar Történeti Lexikon Budapest. 1994. „bizánci egyház" szócikkében, 109. Véleménye szerint a székhelynek Magyarországra lokalizálása teljességgel elfogadhatatlan. 82 Darrouzès, J.: Notitiae Episcopatuum Ecclesiae Constantinopolitanae. Paris. 1981. Notitia No. 13. E recensio. 370. 803. soc 83 A 10. szám alatti adatot magyar nyelvű publikációban először — tudomásom szerint — Baán István ismertette: Baán István: „Turkia metropolitája" Századok, 1995. 1167-1170. Következtetését, amelyet a 10. számú adatra alapoz, s amely szerint a 12. század második felében önálló, Konstantinápoly alá tartozó metropólia volt Magyarországon, megalapozatlannak tartom. Ugyanis a listával kapcsolatban Darrouzès három dolgot vélelmez: a 12. századi állapotokat tükrözi, kompilációnak tekintendő, azaz nem egy időpontbeli állapotot tükröz, és a benne előforduló Turkia az Otranto melletti Turcicumot jelenti valójában. (Lásd. Grumel, V: Regestes des actes du patriarcat de Constantinople, Vol. I. Fase. II, 1936. No. 792.) Baán meggyőzően cáfolja ez utóbbi feltevést, hallgatólagosan elveti a kompiláció-jellegból fakadó időbeli bizonytalanságot is, de kritika nélkül elfogadja, hogy Turkia egyházmegyéje létezett a 12. század második felében. Ennek léte azért nagyon kérdéses a 12. században, mert a 10. sz. adaton kívül 1028 után egyetlen metropolia-listán sem fordul elő. Mivel a listán szerepel Rhoszia egyházmegyéje, amely 1039-től ismert, ez indokolja az adat általam használt kronológiai besorolását. 84 Georgius Cedrenus Ioannis Scylitzae ope ab I. Bekkero suppletus et emendatus Bonnae. 1839. 43-638. 85 Ioannis Zonarae Epitomae historiarum libri ХШ-XVHI., ed. Büttner-Wobst, Th. Bonnae. 1897. 86 Anna Komnene konzekvens népnévhasználatáról lásd: Gyóni Mátyás: A paristrioni „államalakulatok" etnikai jellege. Budapest. 1942. A magyarokra vonatkozó említések: 49. 87 Grumel, V: Regestes des actes du patriarcat de Constantinple, III. 140-142. 88 Laurent, V: Le corpus des sceaux de l'empire byzantin. Tom V 1. No. 472. 346. Nesbitt, John - Oikonomides, Nicolas: Catalogue of Byzantine Seals at Dumbarton Oaks and in the Fogg Museum of Art Vol. 1. No. 36.1. 103. 89 Laurent, V: Le corpus des sceaux de l'empire byzantin. Tom V 1. No. 473. 347. Nesbitt, John - Oikonomides, Nicolas: i. m. No. 26.1. 88-89. 90 Laurent, V: Le corpus des sceaux de l'empire byzantin. Tom V 2. No.1611. 441. 91 Makk Ferenc véleménye szerint, akinek az első két pecsétről van tudomása, nem valószínű, hogy tulajdonosaik valaha is eljutottak Magyarországra. Lásd: Középkori Magyar Történeti Lexikon Budapest. 1994. „bizánci egyház" szócikk, 109. 92 Darkó Jenő: A magyarokra vonatkozó népnevek a byzánci íróknál. Budapest, 1910. 93 Thum, I.: Ioannis Skylitzae Synopsis historiarum Berlin 1973. Bevezető. VII. 94 Isztorija Beograda. Beograd, 1974. I. kötet. 95 ÁMTBF 92. 19-es lábjegyzet 96 Popovic, M- Ivanisevic, V.: Grad Branicevo u szrednyem veku. Starinar. XXXIX. 1988. 125-176. 97 Geizer, H.: Ungedruckte und weinig bekannte Bistümerverzeichnisse der orientalischen Kirche. II. Byzantinische Zeitschrifts. 1893. 52-53. Geizer mindössze átveszi Golubinszkíj 1871-es munkájában közölt feltételezést, hogy a Morava torkolatánál hasonló nevű helység létezett. 98 Antonius de Bonfinis Rerum Ungaricarum Decades Tomus IV Pars II. Appendix. Fontes. Index. Ed. Kulcsár, M. et Kulcsái; P Budapest. 1976. 234. (Megjegyzem, hogy az indexben említett második helyen, a 3.dekád 7. könyv 178. mondatnál nincs szó magáról Morava városról, csak a
