Századok – 1996
Közlemények - Holler László: A magyar korona néhány alapkérdéséről IV/907
A MAGYAR KORONA NÉIIÁNY ALAPKÉRDÉSÉRŐL 957 tott koronás fők vannak ábrázolva. Ezek mind III. Henrik (1039-1056) érméi közül valók, ez azt jelenti, hogy neki is volt függőkkel ellátott koronája. Más szempontból joggal kritizálta Hóman hivatkozásait Kovács László140 és emeli ki e pénzek egyéni jellegzetességeit. Hogy már I. Istvánnak is ilyen lehetett a koronája, arra nézve közvetett bizonyíték az a mindössze három példányban ismeretes magyar aranypénz, amelynek előlapján STEPHANVS REX, hátlapján PANNÓNIA felirat található.141 (7. ábra) A mintájául szolgáló bizánci solidusok tipikus 4.4 g súlyánál kissé nehezebb, 4.52 g súlyú. Előoldalán glóriával körülvett koronás uralkodót ábrázol, amely az uralkodó szent voltára utal. Ez a tény, valamint a betűk jellegzetességei és a PANNÓNIA felirat alapján valószínűleg nem I. István idejéből, hanem feltehetően I. László idejéből származik. Könnyen elképzelhető, hogy I. István szentté avatása alkalmából készült emlékpénzről van szó, s nem forgalmi pénzről, ez magyarázza a fennmaradt példányok kicsiny számát. Az ábrázolt koronának jól kivehetően kétoldalt függői vannak, a függők végén kis kör jelezte dísszel, felül pedig háromszor három köröcske (egyikük nem kivehető) ugyanazokat a díszítő elemeket ábrázolja, mint amely a fentebb ismertetett érméken látható. így ha a szentté avatáskor is bizánci típusú koronával ábrázolták I. Istvánt, akkor ebből arra következtetek hogy ilyen koronája lehetett eredetileg is, és pontosan ugyanennek a koronának az ábrázolásával találkozhatunk a magyar pénzeken a 12. század 30-as éveiig. (T-44). S eképpen váratlanul, utólag még egy érvet kaptunk arra nézve, hogy nem I. Gézát ábrázolja a magyar korona zománcképe. Ugyanis akár magával vitte koronáját Salamon 1074-ben Mosonba, akár nem, nem hihető, hogy a ténylegesen használt hivatalos magyar koronától ennyire különböző uralkodói fejékkel ábrázolták volna a magyar királyt a megjelenítés pontosságára láthatóan sokat adó bizánci ötvösművészek. A zománcképen ábrázolt korona nyilvánvalóan egy szerényebb uralkodói jelvény, egy szerényebb jelentőségű és méretű államalakulat vezetőjének tulajdona lehetett. (T-45) S ha az I. Géza számára történt bizánci koronaküldés gondolatával szegényebbek is lettünk, de gazdagabbak azzal az ismerettel, hogy Salamon, sőt valószínűleg már I. István király koronája bizánci típusú volt, és hogy ez a korona maradt a magyar uralkodók koronája hosszú évtizedeken keresztül. JEGYZETEK 1 A fenti eredményeimet népszerűsítő formában a magyar korona visszaadásának 18. évfordulója alkalmából a Családi Lap c. folyóirat 1996. január 6-i számában megjelent „Új felismerések a magyar koronáról" című írásomban ismertettem. 2 Péri József: Időszaki jelentés a Szent Korona ötvösvizsgálatáról. I. Magyar Iparművészet 1994. 1. szám. 3-6.; Papp László: Időszaki jelentés a Szent Korona ötvösvizsgálatáról. II. Magyar Iparművészet 1994. 1. szám. 6-9. 3 Korai magyar történeti lexikon. Főszerkesztő: Kristó Gyula Budapest 1994. 634. [Bertényi Iván] 4 Kovács Éva - Lovag Zsuzsa: A magyar koronázási jelvények. Budapest, 1980. 56-68., valamint: Lovag Zsuzsa: A magyar koronázási jelvények. Budapest 1986. 10. 5 Csomor Lajos - Lantos Béla - Ludvig Rezső - Poór Magdolna: Magyarország Szent koronája. Vaja 1986, 1988. 155-156.
