Századok – 1996
Közlemények - Holler László: A magyar korona néhány alapkérdéséről IV/907
944 HOLLER LÁSZLÓ P3. DEMETRIOS, A TÜRKÖK PÜSPÖKE 90 A felirat jelentése: Oltalmazz engem, Demetriost, a türkök püspökét. Az előlapon az Istenanya álló alakja,kezeit a mező szélén megjelenő isteni kéz felé emeli. Kétoldalt az Istenanya kifejezés rövidítése. Becsült kora: 11-12. század Felmerül a kérdés, hová lokalizáljuk a pecséteken említett Türkiát.9 1 A magyarra püspöki rangként fordított egyházi méltóságok a három pecséten különbözőek: az elsőn proedros, a másodikon episcopos, a harmadikon tutisz. A pecséteken szereplő személyek más forrásból nem azonosíthatók. Laurent eredeti elgondolása 1939-ben az volt, hogy a türkök, illetve Türkia püspöke a Magyarországon található, a bizánci egyház kötelékébe tartozó ortodox lakosság feje volt. Később a Szent Demeter ábrázolások arra késztették, hogy a türkök püspökségét a Thessaloniki fennhatósága alá tartozó, ügynevezett vardarióta türkök püspökségének gondolja, ugyanis Thessaloniki fő védőszentje Szent Demeter volt. A Vardar folyó völgyében lakó népet néhány 11-14. századi bizánci forrás vardariótáknak nevezi, melyek közül öt a „vardarióta türk" megnevezést használja. Egy 14. századi forrás szerint perzsa eredetűek, de nem zárható ki az sem, hogy a honfoglaló magyaroktól a 10. században leszakadt népcsoport maradványai. Oikonomides nem osztja teljesen Laurent újabb véleményét, megjegyzi, hogy Sirmium védőszentje is Szent Demeter volt. Összefoglalva a források vizsgálatából levonható következtetéseket, az alábbiakat állíthatjuk: A magyar nép nevének a megjelölésére a türk szó 970-ig nagyon elteijedt volt. Viszont abból a 26 előfordulásból, amely a következő 180 évből ránk maradt, 14-ről egyértelműen kimutatható, hogy mely korábbi forrás szó szerinti, vagy tartalmi átvételéből származik. A P2, P3 és 18-as forrást kivéve az összes többi is 10. századi eseményről emlékezik meg, így valójában ezek sem eredeti szövegek. A 11. és 12. században a szerzők egyre növekvő mértékben magyarázatokat fűztek a türk népnévhez, vagy kicserélték az ungrok névvel. A 12. század első negyedére szinte teljesen eltűnt a türk népnév magyar jelentése. (T-32) Semmi nyomát nem találtam viszont annak az elképzelésnek, hogy a türk szó a hivatalos népnévhasználat, az ungrok pedig a köznyelvi névhasználat lenne, amely elképzelés Darkó munkája nyomán9 2 az irodalomban többször jelentkezett. Türkia is egyértelműen a magyarok által lakott területet jelentett a 10. században. A 11. és 12. századi adatok száma viszont mindössze hat. Közülük egy (Skylitzes 2. csoport) a 10. századra vonatkozik, a 17-es adatból látható, hogy az aktuális szóhasználat az Ungria volt. A 9-es, 10-es és Pl adatok egyházi vonatkozásúak, közülük csak a 9-es datált (1028-ra), így nem nyújtanak információt arra nézve, hogy közigazgatási értelemben milyen területet jelentett Türkia 1071-1081 között. Annál fontosabb a hatodik adat, amelyet részletesen a következő pontban vizsgálok meg. 3.3.4. A Türkia királyára vonatkozó szemelvény vizsgálata. A 13-as számú forrásnál kiegészítésével együtt már idézett szemelvény számunkra fontos részlete a következő: Rétros... elszökve а fővárosból Bulgáriában csavargott, és eljutott Moravosig és Belgrádig (Pannónia erődjei ezek, melyek a Dunán túl fekszenek, és szomszédosak Türkia királyával),... "
