Századok – 1996
Közlemények - Holler László: A magyar korona néhány alapkérdéséről IV/907
A MAGYAR KORONA NÉIIÁNY ALAPKÉRDÉSÉRŐL 929 {Gye vies} -* ({ Gyeücsa} vagy {Gyeüsa})->{Gyeisa}. Ennek a feltételezésnek az elfogadása szolgált később alapul Moravcsik Gyula 1935 és 1938 között írt tanulmányaihoz, és a Yewßn^as = Géza azonosítás univerzális elfogadásához. 1943-ban Gyóni röviden ismertette az addigi irodalmat.4 7 A Géza név korai kiejtésére utalva joggal észrevételezte, hogy: „... ez a magyar {gyeücsa} vagy {gyeüsa} hangalak még messze áll a görög {jeovidzas} kiejtésű szórványtól." De pár sorral lejjebb állítja, hogy „.. jogosultnak látszik Moravcsik Gy. feltevése, mely szerint szórványunk egy ómagyar {gyevicsa} hangalak átírása". Majd saját véleményét közli: a Tewßn^m szóban a {gyeüvicsa} hangalak van átírva. Végül még egy értékes tanulmányt említhetek meg: 1956-ból Czeglédy Károly cikkét.4 8 A szerző a Géza név eredetének és etimológiájának minket alapjában véve nem érintő tárgykörét részlegesen összekapcsolja a hangalak fejlődésének problematikájával, s ebben a kérdésben igyekszik hasznosítani a külföldi forrásokban fellelhető névalakokat is. A cikkben megfogalmazott gondolatok a következőképp tehetők áttekinthetővé. A hangalak fejlődésére vonatkozóan a problémát három részre bontja. A legkorábbi fejlődésre nézve, így a Tewßn^as alak magyarázatához azt feltételezi, hogy a nevet az ősmagyar nyelv a törökből {dzsevu} alakban vehette át, ennek kicsinyítőképzős változata volna a {dzsevicsa}, amelyből származik a Геш— ßn^m átírás. A további hangfejlődésre vonatkozóan két vonalat állapít meg a ({Gyeücsa} vagy {Gyeüsa}) alakból kiindulva: Az egyik: ({Gyeücsa} vagy {Gyeüsa})—>({Gyeicsa} vagy {Gyeisa})-*{Gyécsa} —• {Gyicsa}. Feltételez egy másik fejlődési vonalat: ({Gyeücsa} vagy {Gyeüsa})—•{Gyöücsa}->{Győcsa}, amelynek azonban {Gyöücsa} fázisa a magyar nyelvemlékekben nem lelhető fel, s ebből ágazik le a {Gyöücsa}-»{Gyoicsa} fejlődési vonal. Meg kell jegyeznem, hogy minden eddig említett nyelvészeti tanulmánynak két alapvető hiányossága van. Egyrészt eleve abból indulnak ki, hogy a korona felirata I. Géza nevét tartalmazza. Másrészt nem kötik időponthoz, még akár évszázadhoz sem, a 12. századnál korábbi hangalakokat, s egy feltételezett, nagyon korai hangalakkal igyekeznek a korona 1070-es évek táján keletkezett feliratát azonosítani. 3.2.4. I. Géza magyar király neve az 1074-1077 közötti forrásokban.4 9 Annak az eldöntéséhez, hogy a Vewßtr^m görög névalak jelölhette-e I. Géza magyar király nevét, éspedig éppen királysága, azaz az 1074 és 1077 közötti években, elsőrendű fontosságúak azok a források, amelyek ebből az időszakból származnak s bennük I. Géza neve szerepel. Ezek száma rendkívül csekély. A magyarországi adatokat illetően elsősorban szóba jönnének az I. Géza által kiadott oklevelek. Az utókornak mindössze egy ilyenről van biztos tudomása, 1075-ből, a Garam folyó menti Szent Benedek monostor alapításakor, annak javára tett adományok felsorolását tartalmazó oklevél.5 0 Ennek eredetije azonban nem maradt fenn és sem a 16. századi másolata, sem interpolált változatai nem adnak biztos támpontot Géza nevének 11. századi írására vonatkozóan. I. Géza király nevének hiteles korabeli feljegyzése található az általa kiadott kétféle ezüstpénz közül az egyiken.5 1 A pénz előoldalának felirata: +GEVCA REX.
