Századok – 1996
Közlemények - Holler László: A magyar korona néhány alapkérdéséről IV/907
922 HOLLER LÁSZLÓ megvetemedik, de lehűtés közben a zománclemez alakítható, ha ezt megfelelő pillanatban, még éppen izzó színének elvesztése előtt kezdik és gyorsan hajtják végre. Továbbá a zománc nagyfokú feszültsége folytán hajlamos a megrepedezésre, ez a kedvezőtlen jelenség az ideális hűtési sebesség megválasztásával kerülhető el.2 3 Ebből tehát az következik, hogy az előírt hajlítottságú és repedezettség-mentes zománc előállítása a mester gyakorlottságán és tapasztalatán múlik. Milyen érvek és megfigyelések szólnak a másodlagos felhasználás mellett és ellen? Az apostollemezek másodlagos felhasználása mellett szólnak az alábbiak: A fényképek alapján megállapítható, hogy a felső részen lévő gyöngyök igen nagy része, feltehetően valamennyi, át van fúrva. Ez a gyöngyök másodlagos felhasználására utal, azt mutatja, hogy a gyöngyök korábban egy másik tárgyon lehettek. (T-24) Az apostol-lemezek töredezettségének oka lehet a keretbe történő hajlításuk. A zárólemez zománcképe nyilvánvalóan később készült, esetleg már kifejezetten az egész felső rész kompozíciójának részeként. A felső részen található 8x8=64 almandin és 9x8=72 gyöngy a 8-as és 9-es szám dominanciáját szem előtt tartó tervezésre utal, ennek jelét a zárólemez képén is megtalálhatjuk: a képen a napnak nyolc sugara van, a holdat pedig kilenc csillag veszi körül. Ezzel szemben a felső résznek az apostol-lemezekkel együtt történő készítése mellett szól: A legkevésbé töredezett zománckép megfelelően ívesre készült. A zománcképek kerete többszöri ki- és befoglalás nyomát őrzi, így könnyen lehetséges, hogy a zárólemez képe is ki lett cserélve. A váznak eredetileg lehetett abroncsszerű alsó része is, ekkor a 72 gyöngynél és 64 almandinnál több is lehetett rajta; a nyolc napsugár és kilenc csillag ezekkel nem függ össze. Az apostolképek és az egész felsőrész-váz közötti művészi analógia: amint az apostol-lemezeken az alakokat kétoldalról sűrű, szabályos, de mégis mozgalmas, laza és hajlékony díszítő motívumok veszik körül, ugyanúgy veszik körül az. apostol-lemezeket a sűrűn futó arany-filigránok, a gyöngy és almandingránát díszek. (T-25) Ebből a szempontból sokkal erősebb az analógia a váz és az apostolképek, mint a váz és a Jézus-kép között. Az érvek mérlegelése alapján az a véleményem, hogy az apostolképeket a felső rész boltíveinek céljára, azzal egyidőben készítették. 3. KI VAN A KÉPEN? 3.1 A felirat A következő fejezet tárgya a magyar korona egyetlen egy zománcképe, pontosabban annak a felirata lesz. Ez a korona abroncsán a bal oldali 4-es kép. (5. ábra) Az, hogy a kép egy uralkodót ábrázol, fejdíszéből, valamint a jobb- és balkezében tartott hatalmi jelvényekből egyértelműen következik. Eddig úgy hivatkoztam erre a képre, hogy Türkia királyát ábrázolja. 1790 óta egyöntetű tudo-
