Századok – 1996
Közlemények - Holler László: A magyar korona néhány alapkérdéséről IV/907
920 HOLLER LÁSZLÓ repel, amelyek az apostolképek feliratainak h-jával azonos alakúak, egy U betű, amelynek formája szintén hasonló az apostol-lemezek egyetlen U betűjéhez, és két T betű, amelyeknek az alakja a vizsgált formájú T-betűvel egyezik meg. Mivel a datálás ezen az észrevételen nyugszik, végigvizsgáltam 886-tól 1180-ig a bizánci uralkodók pénzein előforduló A betűk alakját. Arra a megállapításra jutottam, hogy ez a különleges alakú A betű egyetlen más uralkodó pénzén sem jelenik meg. A másik fajta, az apostolképeken is előforduló, vízszintes szár nélküli betűalak megtalálható VIII. Konstantinos közvetlen elődje, II. Basileios (976-1025) pénzein, majd ezután IV Michael (1034-1041) érméin. Ezt a megfigyelést a fentebb leírtakkal összevetve azt a következtetést vonom le, hogy a korona apostol-képei 1026 és 1042 között készülhettek. (T-20) 2.2.4. A zárólemez zománcképéről. Ahogy a 2.2.1. pontban említettem, a zárólemezen lévő Jézus-képet az apostol-lemezektől elkülönítve vizsgálom meg. Egyrészt jól látható, hogy az arc számos vonása megegyezik az apostol-lemezek rajzolatával, így a száj alakja, annak alsó vízszintes vonala, a szem, az orr, a fül alakja, a szemöldök és az orr vonalának a találkozása Ebből arra következtetek, hogy a képet ugyanaz a művész készítette, mint az apostolképeket. Másrészt számos tulajdonsága gyökeresen eltér az apostol-lemezektől és a Monomakhos-lemezekhez teszi hasonlóvá. így a zománckép kitöltetlensége, a Jézus alak arányos fejmérete, a glória zöldje és piros határvonala. Az apostolképek oldalsó teret kitöltő geometrikus díszítése a Jézus trónját körülölelő fák belsejébe szorul, a mintázat viszont megegyezik a Fülöp-kép mindkét oldalának, vagy a János-kép jobb oldalának geometrikus inda-motívumával. A zárólemezen Jézus ruhájának redőzete összehasonlíthatatlanul kidolgozottab az apostolképekénél. Különösen figyelemre méltó a trónt kétoldalról körülölelő fáknak az ábrázolása. Ugyanis csak öt olyan zománcképről van tudomásom, amelyen ez a díszítés megjelenik. Ezek a következők: - a magyar korona pártájának közepén lévő Jézus-kép, - a magyar korona felső részének zárólemezén lévő Jézus-kép, - a Monomakhos-lemezek közül az allegorikus nőalakot ábrázoló két kép, melyeknél csak e két fa látja el az oldaldíszek funkcióját, (4. ábra) - a Hahuli Triptichon (jelenleg Tbiliszi Múzeumban) negyedköríves, Istenanyát ábrázoló képtöredéke.1 9 Ez a kép technikájában, rekeszvezetésében, színhasználatában, kvalitásában jelentősen elmarad a magyar korona zománcképeitől, így kizártnak tartom azt az irodalomban felvetett elképzelést, hogy ez a kép a magyar koronán lett volna, Michael császár képe helyén. (T-21) Vajon mikor készülhetett a zárólemez zománcképe? Erre vonatkozóan ismét a bizánci pénzekhez, mint jól datálható és számos Jézus-ábrázolást tartalmazó segédeszközhöz próbáltam folyamodni. Kiderült, hogy a nagyon sokféle Jézus ábrázolás között, a háttámla nélküli trónon ülő megoldással csak ritkán találkozhatunk bizánci érméken.2 0 A legkorábbi ilyen ábrázolást IV Michael (1034-1041) Tessalonikiben veretett „histamenon"-ján találhatjuk, melyből egy példány ismeretes. Ezt követően I. Isaakios (1057-1059), majd VII. Michael (1071-1078) és III. Nicephorus (1078-1081) pénzein fordul elő. Jézus kéztartása azonban ezeken a pénzeken nem olyan, mint a korona zománcképén. A numizmatikusok érdekes
