Századok – 1996
Közlemények - Holler László: A magyar korona néhány alapkérdéséről IV/907
A MAGYAR KORONA NÉIIÁNY ALAPKÉRDÉSÉRŐL 915 fokú stílusazonosság alapján a többi kép készítési idejét az 1071 és 1081 közötti időszakra tehetjük. 2.1.4. A császárportrék eredeti funkciója. Végül érintem azt a kérdést, hogy mi lehetett az az ötvösmű, amely számára Michael császár és fia, Konstantinos zománcképe készült. Abból kiindulva, hogy a Michael császárt ábrázoló zománckép alakra nézve nagyon hasonló a magyar korona pártáján található két íves zománckép foglalatához, s nyilván emiatt is kerülhetett a hátsó kép helyére, adódik a feltételezés, hogy mindkét zománckép egy korona számára készült. Arra vonatkozóan, hogy vajon ki lehetett az a Bizánci Császárságban, aki uralkodói fejékén kívánta hordani e két férfiú arcképét, valószínű jelöltnek Michael Doukas császár feleségét, az ifjú Konstantinos édesanyját, „Alániai" Máriát tartom. Mária 1071 és 1073 között ment férjhez Michael Doukas császárhoz és egyetlen gyermekük született. Úgy vélem, hogy a két zománckép Mária koronáját ékesítette, amely nem sokkal fiuk születése után készülhetett. (T-14) A két zománckép egymás felett helyezkedhetett el, Michael császár képe úgy mint a Jézus-kép a magyar koronán, Konstantinos képe pedig közvetlenül alatta. Jó elképzelésünk lehet erről a koronáról, ha megnézzük a Hagia Sophia két mozaikképét,12 az egyiket, amely II. Ioannes Komnenos császárt és feleségét, a magyar származásű Eirene császárnőt ábrázolja, valamint azt, amelyiken Alexios Komnenos látható. A két férfi koronája szinte azonos, elöl kiemelkedően egy félköríves és alatta egy négyzet alakú ékítmény látható. Alapjában ilyen lehetett Mária császárné koronája, a női koronákra jellemző törött vonalú kiegészítő pártaelemekkel ellátva. 2.2 A felső rész 2.2.1. A felső részről. A korona felső része eredetileg nem korona céljára készült ötvösművészeti alkotás. A korona felső részének három összetevője van: az apostolképek, a zárólemezen elhelyezkedő Jézus-kép és maga a felső rész váza. Az apostolképek teljesen azonos stílusúak, így nyilvánvalóan egyszerre készültek. A Jézus-kép számos eltérő vonással rendelkezik, így valószínű, hogy az apostolképektől függetlenül készült. Maga a felső rész vázát — nyilvánvalóan — az adott méretű zománcképek hordására készítették, kérdéses azonban, hogy az apostolképekkel egyidejűleg vagy később készült. Ezért ezt a három komponenst külön-külön kell megvizsgálnunk. 2.2.2. Az apostol-képekről. Első fontos észrevételünk, hogy a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött, úgynevezett „Monomakhos-korona" zománclemezei egyrészt sok hasonlóságot mutatnak a magyar korona felső része boltíveinek zománclemezeivel, másrészt átmenetet képeznek a felső rész és az alsó rész zománclemezei között. A Monomakhos-lemezekhez1 3 történő hasonlítás azért nagyon fontos, mert e zománcképek közül három a bizánci zománcművészetnek azon rendkívül kevés emléke közé tartozik, amelyeken az uralkodók személyük azonosítására alkalmas felirattal együtt vannak ábrázolva, és így a zománclemezek készítésének a legko-
