Századok – 1996
Közlemények - Mesterházy Károly: Avarok; szlávok; magyarok a Bükk-hegységben IV/861
AVAROK, SZLÁVOK, MAGYAROK A BÜKK-IIEGYSÉGBEN 873 con. In: Régészeti tanulmányok Miskolc korai történetéhez. Szerk.: Rémiás Tibor Miskolc 1992. 91-120.; Wolf Mária: Régészeti adatok Miskolc középkori történetéhez. Uo. 121-153. 29 Bartalos Gyula: Honfoglalás kori s egyéb régiségleletek Egerben és vidékén. Arch. Ért. 19 (1899) 353-358.; Nagy Átpád: Az Eger-szépasszonyvölgyi X. századi temető. Egri Múz. Évk. 6 (1968) 69-100.; Szabó J. Győző: Honfoglaláskori sírok Eger-Répástetőn. Egri Múz. Évk. 2 (1964) 105-139.; Szabó J. Győző: Heves megye régészeti emlékei II. Heves megye műemlékei I. szerk.: Dercsényi Dezső. Bp., 1969. 41-43., 54-55. 30 К. Végh Katalin: Honfoglaláskori sírleletek Tiszaszederkényből. Arch. Ért. 119 (1992) 62-67. 31 Batialos Gyula: Honfoglaláskori s egyéb régiségleletek 358. 32 Révész László: Honfoglalás és államalapítás kori temetők 98-107. 33 Nagy József: Eger története. Eger, 1978. 12. 34 Szabó J. Győző: Adatok a patai főesperesség korai történetéhez. In: Tanulmányok Gyöngyösről. Szerk.: Havassy Péter -Kecskés Péter. Gyöngyös, 1984. 32-35. és Kovács Béla: Az egri egyházmegye 30. szerint is a nagyfejedelem uralmi területéhez tartozott a terület a 10. század utolsó harmadában. 35 Kozák Károly: Árpád-kori falu maradványainak feltárása az egri várban I. Agria = Egri Múz. Évk. 19 (1982-83) 75-109. 36 Kovács Béla: Eger. In: Korai magyar történeti lexikon, főszerk.: Kristó Gyula. Bp., 1994. 179.; Kovács Béla: Az egri egyházmegye 22.; Kozák Kánly: Az egri vár feltárása VII. (1957-1988). Agria 25-26 (1989-1990). 333-338. 37 Annak ellenére, hogy csak a 11. század végétől számolnak Egerben román székesegyház meglétével, már a 11. század elején is kellett egy kápolnának vagy templomnak lennie, amely köré temetkezni kellett Eger népének. Kovács Béla: Az egri egyházmegye 94. szerint a körtemplomon kívül egy palotakápolna tételezhető fel, s a székesegyház Szt. László korában épül csak fel. 38 Kozák Káivly: Az egri vár Árpád-kori temetőjének feltárása I. Egri Múz. Évk. 16-17 (1980). 157-182., II. Egri Múz. Évk. 18 (1981) 5-^6., 1П. Agria 22 (1986) 5-33. 39 Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II/l. Bp. 1943. 120. No. 2123.: „videlicet tota vallis Agriensis, incipiendo a terra nobilium de Beel et a terra Noggeur castri nostri de Borsad". Kovács Béla: Adatok az egri völgy középkori településtörténetéhez 39-40.; Kovács Béla: Az egri egyházmegye 29. 40 Györffy György: Történeti Földrajz I. 767-768.; Sugár István: Borsodi oklevelek 134., 243. regeszta. 41 Gyöiffy György: Történeti Földrajz I. 815. 42 Györffy György: Történeti Földrajz I. 769-770. 43 Révész L. szerint helyesebb e kard lelőhelyét a reptéri homokbányánál keresni, mint a Szentpéteri kapunál: Révész László: Honfoglalás és államalapítás kori temetők. 105. 44 Sz. Czeglédy Ilona: Előzetes jelentés a diósgyőri vár 1963. évi feltárásáról. Arch. Ért. 91 (1963) 229-238.; Uő.: Beszámoló a diósgyőri vár 1963. évi régészeti feltárásáról. Borsodi Szle 8 (1964): 3., 70-75.; Uő.: A diósgyőri vár Bp. 1988. 31.; Nováki Gyula-Sándorfi György: A történeti Borsod megye várai (az őskortól a kuruc korig). Bp.-Miskolc 1992. 33-36., 71-72.: megindokolják, hogy mint keskeny talpú sánc, nem azonos a szélestalpú sáncokkal a kora. Ez azonban nem feltétlenül jelent időbeli különbséget, éppen a hivatkozott abaújvári vár látszik egykorúnak a diósgyőrivel. 45 Wolf Mária: Előzetes jelentés a Karos határában feltárt 10. századi telepekről. Móra Ferenc Múz. Évk. 1984-85/2 (1991) 588. 46 Györffy György: Történeti Földrajz I. 774. 47 K. Végh Katalin: Honfoglalás- és kora Árpád-kori sírleletek 80.; Révész László: Honfoglalás és államalapítás kori temetők 107-108. 48 Komáromy József: A miskolci Sötétkapu-melletti ásatás jobbágyházai. A Miskolci Herman Ottó Múz. Közi. 1 (1955) 118-121.: sajnos bizonyító anyag nélkül közreadott szakszerűtlen ásatás. 49 Györffy György: Történeti Földrajz I. 741., 774., 789. 50 Györffy György: Történeti Földrajz I. 740. 51 Gádor Judit: A sály-latori nemzetségfői központ kutatása. In: Középkori régészetünk újabb eredményei és időszerű feladatai. Szerk.: Fodor István - Selmeczi László. Bp. 1985. 115-125.; Nováki Gyula - Sándor fi György: A történeti Borsod megye várai 43^15. 52 Györffy György: Történeti Földrajz I. 778. 53 Parádi Nándor: A kácsi középkori lakótorony. Herman Ottó Múz. Évk. 21 (1982) 9-29. 54 Györffy György: Történeti Földrajz I. 814.
