Századok – 1996

Közlemények - Mesterházy Károly: Avarok; szlávok; magyarok a Bükk-hegységben IV/861

870 MESTERHÁZY KÁROLY lókat. A két népesség között már régóta szoros kapcsolatok voltak, hiszen nem merev határvonal választotta el egymástól a két népességet, hanem viszonylag széles határzóna, melyben avarok közt szlávok éltek (pl. Bajcs-Earkas puszta),9

2

és előretolt avar hídfőállásokkal is számolhatunk. A szláv települések mérete, lakosságuk létszáma nagyon különböző lehet. A kisebbek közé tartozik a bélapátfalvi, ahol egy család két nemzedéke, lényegében egy nagycsalád (14. sír) élt kis tanyáján Sályban ugyan bizonytalan a telep nagysága, de több 8-9. századi ház maradt meg, aminek alapján kisebb falura következtethetünk. A szláv falu és az avar lakosság ismeretlen helyen levő faluja között fennálló kapcsolatokat kétségtelenné teszik az avar eredetű tárgyak, a fazekasság számos közös vonása. Erről a szláv népességről a korai oklevelek közvetlenül nem vallanak, de a máig is élő szláv helynevek egyértelműen bizonyítják 10-11. századi jelenlétüket. A latori településhez legközelebb Cserépfalu 1248. évi határjárásában említenek egy Szuduszkafő (Zuduskafeye) határpontot, amely egy szláv „összeszorulat" jelentésű szóra megy vissza. Kiss Lajos szerint viszonylag késői, all. század elejénél nem korábbi az átvétele a magyar nyelvben.93

Ez az adat azért fontos, mert a Bükk déli oldaláról való. A többi adat főleg az Eszaki-Bükkből származik. Főleg Tardona (1240), Ludna (1240), és Varbó (1303) határainak leírása gazdag szláv helynevekben,9

4

de a határjárásokon kívül is sok községnek vagy pataknak van szláv eredetű neve, amely a 11-13. századi oklevelekben is előfordul (1. térkép).9

5

Ezeken kívül a korai okleveles adattal nem rendelkező szláv helynevek jelentős része is honfoglalás előtti lehet. A régészeti kutatások tehát közelebb visznek (vihetnek) e helynevek korának megállapításához. A legkorábbi okleveles adatok egy késő avar kori szláv lakosság meglétéről tanúskodnak, melynek Mátravidéki településtörténeti jelentőségére először Szabó J. Győző mutatott rá.9

6

Ugyancsak ő vélekedett először úgy, hogy e szláv lakosság esetleg a korai avarokkal egyidejűen vagy már korábban megjelent a Mátra és Bükk északi nyúlványain.9

7

E kérdésben teljesen osztjuk az ő véleményét. A szláv lakosságnak egyrészt azért is korábbinak kell lenni a 8-9. századnál, mert mind Bélapátfalván, mind a sály-latori (váraljai) telep 8-9. századi részében erősen kevert régészeti hagyaték jellemzi őket. Sok az avaroktól átvett szokás (csontvázas temetkezés), és sok az átvett avar tárgyak száma is (avar tűtartók, fülbevalók, fazekak). Egy újonnan érkező nép egyénibb kultúrával jelentkezik. Másrészt si-Korai szláv edények Sály-Latorból (Váralja)