Századok – 1996
Tanulmányok - Makkay János: A sárkány meg a kincsek IV/733
798 MAKKAY JÁNOS fragmenta. Lipsiae, editio stereotypa correctior G. Wirth, 1968, Tactica 35,1-5, pp. 166-167. - V.o. Kiechle 1965, pp. 92-95, görög szöveg, német fordítás és kommentárok. 68 Garbsch 1978, p. 39. 69 Vegetius: epitoma rei militaris, ii,23. 70 Codex Iustinianus, 1,27. 71 Quomodo história conscribenda sit, 29. — Sárkányos zászlót emelő párthus íjász rekonstrukcióját lásd Ruquicih Behzadi: The less known peoples of Central Asia and the Iranian Plateau. Teheran, 1994., p. 37., ábra. — A sárkányos zászló legelső felbukkanására a párthusoknál I. Mithridates (Kr.e. kb. 171-138) idején, 140-139 körül lásd Harmatta János: Mithridates és Kamniskires. AT 38, 1981, pp. Ill és 129-131. A szászánida-korból egyelőre nincs adat hasonló lobogóra. 72 Garbsch 1978, p.88, 48. tábla 3. A leletre Tóth Endre hívta fel a figyelmemet, amit köszönök. 73 K.V. Trever: Un étendard Sassanide. Musée de l'Ermitage, Travaux du Département Oriental, tome 1П, Léningrad/St.Petersbourgh, 1940, pp.167-178, Pis. I-П. -Lukonin 1978, 159. ábra. Lukonin a Krisztus utáni 5. századra keltezi a leletet. - V.ö. még V.G. Lukonin: Isszkusztvo drevnyevo Irana. Moszkva, 1977, kép a 203., számozatlan oldalon, 7-8. század. A lelet legújabban közölve Weihrauch und Seide. Alte Kulturen an der Seidenstraße. Wien, 1996, Fig. 166, p. 424, trónus lábaként. 74 Trever-Lukonin 1987, pp. 122-17, további adatokkal. 75 Gosudarstvenny Ermitage. Kratkii Putevod'itel' po muzeiu. Leningrad, 1964, p. 186. 76 Fodor 1975, pp. 244-245. 77 Bartoli-Bellori-Ciaccone 1672, a két első számozatlan oldalon, trophei. 78 Ibid., 18. tábla. 79 Ibid., 19. tábla. 80 Ibid., 22. tábla. 81 Ibid., 44. tábla. 82 Ibid., 58. tábla. 83 Ibid., 93-94. táblák. 84 Almásy Katalin felvétele 1995-ben, a kép átengedését köszönöm. 85 I.P. Bellori-P.S.Bartoli: Columna Cochlis M. Aurelio Antonino Augusto dicata eius rebus gestis in Germanica, atque Sarmatica expeditione erecta ac utriusque belli imaginibus anaglyphice insculpta. Roma, 1704, 37-38. táblák. 86 Alßldi 1942, p. 177. 87 Tacitus: Históriáé, 1,79. 88 Ibid., XXXIII. tábla, pikkelypáncélba öltözött roxolánok a Traianus-oszlop reliefjén. 89 A lemezpáncélnak az asszír hadsereg lóra ültetett íjászainál való legelső alkalmazására Kr.e. a 9. század végétől, III. Tukulti-apil-Ésarra, hagyományos magyarsággal Tiglatpilézár korától kezdve lásd Eadie 161-163. Ugyanott adatok a közép-keleti és közép-ázsiai, iráni népeknél való legkorábbi megjelenése is. 90 Pugacsenkova 1987, pp. 56-65, valamint szám nélküli ábrák. 91 Fodor 1975, pp. 255-261, és 36-39. táblák. 92 Rajzaink A.I. Szemjonov szentpétervári kolléga eddig még nem közölt eredeti rajzai, melyeket az ő szíves engedélyével közlök. 93 Pugacsenkova 1987, az 58. oldalon látható kép. - Eadem: Drevnosti Miankal'a. Taskent, 1989, Fig. 72. 94 Yusupov 1985, 90. kép. 95 Ovidius, Tristia V,6,9 szerint a szarmata íjászok nyílhegyei mérgezettek voltak. 96 Pugacsenkova 1987, az 57. oldalon látható kép. - Pugacsenkova 1989, a 71. ábra. 97 Tacitus: Históriáé, I, 79. - Cichorius: Die Reliefs der Traianssäule. Berlin, 1896, Band II, Taf. 28, 37. kép. V.ö. Richmond 1945, p. 17 és Eadie 1967, p. 165, a contus Sarmaticus. 98 VDI 1994: 1, pp. 172-181. 99 Pugacsenkova 1987, p. 62. - Megköszönöm Kulcsár Valéria és Istvánovits Eszter segítségét fontos oroszfbldi adatok megismerésében és megszerzésében. 100 Zascsitnoe vooruzsenyie sztepnoi zonü Evrazii i primükaiuscsih к nyei territorii v I. tüsz. n.e. In Voennoe gyelo naszelenyija juga Szibirii i Dalnyevo Vasztoka, szerk. VE.Medvegyev and Ju. Sz. Khugyjakov. Novoszibirszk, 1993, pp. 149-179., különösen Fig. 2,6-10 on p.152.
