Századok – 1996
Tanulmányok - Sándor Pál: Jobbágyfelszabadítás és birtokrendezés Magyarországon 1848–1864 I/29
JOBBÁGYFELSZABADÍTÁS ÉS BIRTOKRENDEZÉS... 67 74 Budapesti Hírlap. 1858. február 31-ről szóló kimutatása és Lánya$ Menyhért: A birtokrendezések előhaladása. Statisztikai Közlemények, Pest, 1865. 5-72. 75 A felmérés eredeti helye az Országos Levéltárban található. D. 46. sz. Zivil Section. К. К. Militär- und Zivil Gouvernement, XXI, C. 1859. 7294. sz. Pontos cimes: Summarische Übersicht der in den Königrichen Ungarn, Croatien, und Slavonien, dann der serbischen Woiwodschaft mit dem Temescher Banate befindlichen Gemeinden noch vorgenommener oder nicht vorgenommener Urbarial-Regulierung der Hotter derselben mit Ende des Jahres 1858. Wien. am. 7. October, 1859. Az adatokat feldolgoztuk: A birtokrendezéssel kapcsolatos kimutatásainkban. Statisztikai Szemle, 1973. i.m. 69. 76 Ezt hangsúlyoztuk A birtokrendezési periratok c. id. munkánkban. 77 Az abszolutizmus kori úrbéri birtokrendező eljárásról, már idézett, forrástani elemzésemet tekintettem alapul. Ezen kívül számos, községi szintű, elemző tanulmány ismeretes a szakirodalomban, amelyek felsorolásától itt most eltekintek. Legfeljebb Simonffy Emil megyei szintű tanulmányát emelem ki újra: Úrbéri birtokrendezések Zala megyében. In: Agrártörténeti Tanulmányok, i.m. és ugyancsak tőle: Elkülönítés és tagosítás Kaposváron a jobbágyfelszabadítás után című tanulmányát. In: Levéltári Évkönyv. Kapóst, 1971. 2. k. 159-179. Tőle is még több tanulmány ugyanerről a kérdésről. Tágabb keretben, de több esetben is elnagyolt képet fest az 1849 utáni viszonyokról Für Lajos: Jobbágyföld-parasztföld című tanulmányában. In: A parasztság Magyarországon i kapitalizmus korában. 1848-1914. Tanulmányok. Szerkesztette és a bevezetést írta Szabó István. Budapest, 1965. 1. k. 33-153. 78 Parasztságunk... i.m. 152-154., s főleg Sashegyi iratpublikációja, i.m. 79 Adam Wandruszka... i.m. 2. k. 626-627. 80 Lónyay Menyhért: Az úrbéri birtokrendezés és a tagosítás ügyének állása Magyarországon. Pest, 1ÏÔ5. Statisztikai és Nemzetgazdasági Közlemények. Pest, 1865. 5-72. Az adatokat globálisan már eldolgoztuk a Statisztikai Szemlében idézett tanulmányunkban. 81 Sándor Pál: Az 1849 utáni parasztbirtok történeti-statisztikai vizsgálatához Fejér megyében. Agrártörténeti Szemle. 1970. 3^4. sz. 289-292. A nagybirtokgazdálkodásra 1848-ig v.o.: Mérei Gyula: Mezőgazdaság és agrártársadalom Magyarországon 1790-1848. Budapest, 1948. 58-64. !t - Sándor Pál: Adatok a parasztbirtok történeti-statisztikai vizsgálatához Veszprém megyében. A /eszprém Megyei Múzeumok Közleményei. 9. sz. Veszprém, 1970. 155. 4 Zala Megyei Levéltár. Nemesi Összeírások 1835. évi adatai alapján. 8,1 Sándor Pál: A parasztbirtok típusai Vas megyében 1849 után. Vasi Szemle, 1967. 3. sz. 512-513. 85 Tőle: A parasztbirtok történeti-statisztikai vizsgálata Moson megyében. I. rész. Statisztikai Szemle, 1968. 46. évf. 4. sz. 423. Pál Sándor L'ÉMANCIPATION DES SERFS ET LA COMMASATION DE TERRE EN HONGRIE 1848-1864 (Résumé) L'auteur présente dans son étude l'histoire de l'émancipation des serfs en Hongrie dans la période marquée par le titre; sur la base de la littérature spéciale et ses propres recherches. Il le fait de manière qu'il compare les conditions hongroises avec le processus de l'émancipation des serfs passé dans les provinces de la monarchie Habsbourgy démostrant les caractères concordants et divers. Il départ de la présentation de la crise des conditions féodales et souligne que les événements internationaux du printemps d'1848 coincidaient justement avec l'exigence de la transformation bourgeoise d'abord avec la nécessité de résoudre la question des serfs. Vraiement au milieu d'Europe le système du pouvoir féodal de la monarchie Habsbourg multinationale était chargé avec les tensions sociales et nationales. En Hongrie le rationalisme-voulant assurer sur propre rôle politique dirigeant — des libéraux, leur peur réelle des mouvements de paysans, l'influence des mouvements révolutionnaires étaients les facteurs simultanés lesquels réagissaient sur la base du régime féodal déjà mûr à la décomposition du système en Hongrie. En même temps à Pozsony existait déjà un état-major capable d'agir.
