Századok – 1996
Dokumentumok - Sipos Péter: Heszlényi József feljegyzései a magyar katonai felsővezetésről az 1930-as évek második felében III/677
690 SIPOS PÉTER A Vkf. a Hfp-nek nem küldötte meg ezt az új szervezési tervezetét; a HM azonban átadta neki a tervezetet véleményadásra. A Hfp. kissé keserűen megjegyezte, hogy mindig a különböző honvédelmi miniszterek és vezérkari főnökök között folyt a harc és mindig ő közvetített, most pedig éppen a Hfp. állást szüntetnék meg. Tárgyi ellenvetést tett, kifejtvén, hogy a fegyelmi és becsületügyek és a kiképzés vezetése legfelső fokon teljesen igénybe veszik egy ember munkáját. Logikusabb volna, ha a Vkf-et a Hfp-nek alárendelnék (német mintára). Végeredményben javasolja, hogy a vezetésben ne történjék változás. Hogy az ő személye ne legyen ebben a kérdésben akadály, egyúttal kérte nyugállományba helyezését. A Hm úr — kormányzói kihallgatás után — közölte a Hfp-vel, hogy lemondását nem fogadták el, és egyelőre a vezetésben nem lesz változás. Én azt hallottam, hogy a Kormányzó úr Sónyi gytbk.-et még-szolgálni akarja engedni és majd távozása után kerül sor az átszervezésre, vagyis a Hfp. állás eltörlésére (a Vkf. állásával való összevonásra). Időközben az ország megnagyobbodásával a honvédséget is tovább fejlesztették. A Felvidéken felállítottak egy új (VIII.) hadtestet, azonkívül egy gépkocsizó dandárt. Már az ősz folyamán a Hfp. úr megkérdezte tőlem, milyen beosztásba szeretnék kerülni, ha a szárnysegédi állásból távoznék. Ekkor ugyanis magas rangomnál fogva közel álltam tábornoki beosztáshoz. Én azt kértem, hogy gyalogdandár parancsnok lehessek Kassán vagy Budapesten (Szó volt arról is, hogy a Hadi Akadémia parancsnokságát kapom meg — de ez tisztán a Vkf-től függött; az akkori parancsnok engem ajánlott utódául). A magasabb parancsnoki helyek betöltését évente ősszel a HM, Hfp. Vkf. vezetési értekezleten vitatták meg és koronatanácson lett eldöntve. A vezetési értekezlet után a Hfp. úr diskretio kötelezettsége mellett azt közölte velem, hogy a 2. gépkocsizó dandár parancsnoka leszek Kassán. Természetesen meg voltam elégedve. Néhány nap múlva — amint azonnal megtudtam — a Kormányzó Kat. ir. főnöke, Jány altbgy azt telefonálta a HM úrnak, hogy a Kormányzó úrnak az a kívánsága, hogy a kat. iroda főnök helyettese, vitéz Horváth Sándor vk. ezredes,3 2 legyen a 2. gk. dd. pk-a. (Jány nem ismerte még az előterjesztendő személyi változásokat.) Erről a kívánságról a Hfp. úr értesített és közölte, hogy a kassai gyalogdandár parancsnokságát fogom megkapni. Ennek éppúgy örültem, főképpen azért, mert a tüzérségtől származó vezérkari tiszteket csak igen ritkán nevezték ki gyalog dd. pk-i helyre. A Kormányzó úr december végén történt elhatározásával 1939. jan. 15-ével a kassai 23. honv. gyalogdandár parancsnokául nevezett ki. Ezzel 2 1/2 évig tartó szárnysegédi beosztásom véget ért. Ez az időszak igen mozgalmas volt honvédségünk életében. Ebbe esik honvédségünk fejlesztésének megindulása és trianoni csonka hazánk megnagyobbodása. A honvédség vezetésére határozottan káros volt a vezetők folytonos változása. 1936. jún. 1. és 1938. dec. 31-e közti időszakban, 2 1/2 év alatt a következő vezetőink voltak: Honv. min.ek.: Gömbös, Somkuthy, Röder, Rátz, Bartha. Honv. főpk-ok: Shvoy, Sónyi. VK. főnökök: Somkuthy, Rátz, Keresztes-Fischer, Werth.
