Századok – 1996

Közlemények - Gergely Jenő: A keresztény pártok és a választások (1920–1947) III/613

A KERESZTÉNY PÁRTOK ÉS A VÁLASZTÁSOK 1920-1947 6 25 A folyamatosság garantálásának eszköze volt részint egyes jelöltek „túlbiz­tosítása", azaz több kerületben való egyidejű indítása, illetve listán első helyen történő szerepeltetése. Ezt egészítette ki 1920-1931 között az ún. egyhangú man­dátumhoz juttatás, amikor a két nagy párt — 1920-ban a KNEP és a Kisgazda­párt, 1922-1931 között a kormánytámogató keresztény párt és az Egységes Párt - megegyezett, hogy ezen kerületekben nem indítanak egymással szemben jelöl­teket. 1935-ben Gömbös ezt a gyakorlatot a Független Kisgazdapárttal próbálta folytatni, mert a keresztény párt ellenzékbe ment. Az ún. egyhangú (választás, szavazás nélküli) mandátumok száma, illetve személyi megoszlása a keresztény pártok esetében 1920-1931 között: Egyhangú mandátumok: 22 mandátum 2 mandátum 13 mandátum 9 mandátum azok, akik egynél több alkalommal jutottak így mandátumhoz: Ernszt Sándor (rk. pap), tehát mind a négy alkalommal! Lingauer Albin Haller István Vass József (rk. pap) Frühwirth Mátyás Huszár Károly Czettler Jenő Vargha Gábor (rk. pap) Közülük 4 aktív miniszter vagy volt miniszter. 1920-ban a 22 egyhangú mandátumból 8-at aktív vagy éppen leköszönt miniszter kapta. A ,,túlbiztosítások" nagyságrend szerint ciklusonként: 1920-ban: Haller István 3 kerületben = Bp. I. győz Cegléd győz Lövő győz Mindhárom mandátumot megszerezte. Huszár Károly 2 kerület­ben — Sárvár győz Csongrád bukik Csilléry András 2 kerület­ben = Bp. bukik Vál bukik 1920: 1922: 1926: 1931: Ebből 4 x: 3 x: 2 x:

Next

/
Oldalképek
Tartalom