Századok – 1996
Tanulmányok - Gyarmati György: Harc a közigazgatás birtoklásáért. A koalíción belüli pártküzdelmek az 1946. évi hatalmi dualizmus időszakában III/497
HARC A KÖZIGAZGATÁS BIRTOKLÁSÁÉRT - 1946 563 Az újabb terv szerint első fokon háromtagú bizottság dönt. Ennek tagjai: a miniszterelnök, az illetékes hivatalfőnök és a Szakszervezeti Tanács kiküldöttei. Kárász Artúr [ekkor a Magyar Nemzeti Bank elnöke]: a B-lista szükségességét hangsúlyozza. A mai tisztviselői létszám az 1939. évinek kb. 150%-a. Ezt a számot pedig az 1939. évinek a 90%-ára kellene leszállítani. Vagyis tulajdonképpen kétféle leépítéssel állunk szemben és a megoldásnak egységesnek kellene lennie. Beér János [ekkor székesfővárosi tiszti főügyész és a bizottság titkára]: ugyanannak a kérdésnek két üteméről van szó, először a politikai és azután a gazdasági szempontok jönnek. Ries István: az egységes megoldást szintén helytelennek tartja. Először a kormány és a pártok a közalkalmazottakat politikai szempontból bírálják el. így lehetne csak megállapítani, hogy folytatólag, a gazdasági élet követelményeinek megfelelően, milyen fokú leépítésre lesz szükség". A Jogi Reformbizottság jegyzőkönyvei, in: MTA Jogtudományi Intézete, Beér János hagyatéka, (továbbiakban JRB. Beér hagyaték.) 86 A közigazgatási B-lista feladatainak megbeszélésére összehívott kommunista főispánok, alispánok, polgármesterek részvételével megtartott 1946. április 7-1 értekezlet jegyzőkönyve. MKP. KV. Közigazgatási Osztály iratai. PTI. Arch. 274. f. 15/13. 87 Rajk beszéde a főispánok, alispánok és polgármesterek értekezletén. Szabad Nép, 1946. április 10. 88 5.000/1946. M. E. Két év hatályos jogszabályai... 237-242. 89 Kovács M. Mária:: Közalkalmazottak, 1938-1949. Létszám, összetétel, politika. Valóság, 1982. 9. sz. 47. 90 ld: 5.700/1946., 6.500/1946., 6.800/1946., 6.900/1946., 7.300/1946., 8.100/1946., 8.230/1946., 8.320/1946., 8.600/1946., 8.740/1946., 9.240/1946., 9.310/1946., 9.865/1946., 10.010/1946., 10.070/1946., 10.260/1946., 10.430/1946., 10.440/1946., 10.680/1946., 10.730/1946., 10.770/1946., 10.810/1946., 11.000/1946., 11.220/1946., 11.500/1946., 11.540/1946., 11.550/1946., 11.620/1946., 11.880/1946., 12.010/1946., 12.510/1946., 12.540/1946., 12.550/1946., 12.620/1946., 12.920/1946., 23.750/1946., 23.810/1946., 24.050/1946., 24.500/1946., 24.780/1946., 680/1947., 1.300/1947., 1.500/1947., 2.290/1947 M. E. sz rendeleteket. 91 A megadott adatok sorrendjében ld: Csongrád Népe, 1946. február 10., Szabad Nép, 1946. március 3., március 8., Szakszervezeti Közlöny, 1946. 15. sz. Mindezekhez képest Kovács M. Mária — már idézett munkájában — a Pénzügyminisztérium által közzétett adatokon végzett számításai szerint a B-lista rendeletben megadott arányok eléréséhez kb. 160.000 fő elbocsátására lett volna szükség. Kovács M. M: 1982. 48. 92 Kis Újság, 1946. május 10. A polgármester arról is informált, hogy a 14.300 főnyi alkalmazásban levőből kétezer (14%) azoknak a száma, akik a háborút követően felállított új hivatalokban teljesítenek szolgálatot. Miután mindez még a kormányrendelet megjelenése előtt történt, egy sajtótudósítás alapján fel kell tételezzük, hogy a belügyminiszter előzetesen utasította az alárendelt szerveket, hogy készítsék el redukciós előkalkulációjukat. A Szabad Nép 1946. április 18-án [egy hónappal a kormányrendelet megjelenése előtt!] arról tudósított, hogy „a belügyminiszter szabályozta a tisztogatási eljárás módját.... A hivatali vélemény az íven mindenkor ezzel a szóval kezdődik: 'megtartandó', illetve 'leépítendő' és utána következik a rövid indoklás. A kérdőíveket a hivatali vélemények aláírói május 6-án délig kötelesek pontosan kitöltve és aláírva a belügyminisztérium kinevezett megbízottjának átadni". Miután a miniszteri utasításnak eddig nem bukkantam nyomára, nem tudok beszámolni arról, hogy abban voltak-e az elbocsátás mértékére vonatkozó számszerű, vagy arányokat rögzítő kitételek, illetve, hogy ez milyen viszonyban állt a Kis Újságban közzétett előkalkulációval. 93 Az MKP és az SZDP összekötő-bizottsága 1946. április 4-i ülésének jegyzőkönyve. Tárgy: a B-lista előkészítése. PTI. Arch. 274. 7/188. Az előkészületi súrlódások inkább abból adódtak, hogy az SZDP kezdetben ragaszkodott ahhoz, hogy minden felállítandó B-lista bizottságban képviselethez jusson. Ez a zártszámú bizottságban nehezen volt direkt módon érvényesíthető, minekutána a két párt abban egyezett meg, hogy a szakszervezeti tanács kiküldöttjei között attól függően delegálnak MKP vagy SZDP tagot, hogy a munkáltató vezetője képviseletében melyik párt jut egyébként „mandátumhoz". Balogh S: 1975. 215. 94 Az MKP-SZDP 1946. május 27-i összekötő-bizottsági ülésének határozata. PTI. Arch. 274. 7/188. A pártközi együttműködésnek különböző intézményesült formái alakultak ki az MKP és az SZDP között, már az ideiglenes kormány debreceni megalakulása óta. A fővárosba költözést követően 1946 áprilisáig Farkas Mihály, illetve Bán Antal intézte a két párt közötti „sérelmi" ügyeket.
