Századok – 1996
Történeti irodalom - Haslinger Peter: Der ungarische Revisionismus und das Burgenland 1922–1932 (Ism.: Tilkovszky Loránt) II/467
TÖRTÉNETI IRODALOM 467 szocialista pártja nőtt ki, s a valaha a Fabritius-féle nemzeti önsegély mozgalom alátámasztására felhasznált — Erdélyben egyébként nagymültú — sajátos szomszédsági (Nachbarschaft) szervezet helyébe lépő blokk- és sejt-rendszer politikai ellenőrző szerepet látott már el — mint Hans-Achim Schubert tanulmánya megállapítja — e nemzetiszocialista párt számára a német lakosság körében. A nemzetiségi jogok tiszteletben tartása, mint Günther H. Tontsch tanulmánya vizsgálja, az egész korszakon át igen gyenge lábon állt Romániában. Az ó-romániai tradíció érvényesült Erdélyben is: szigorú közigazgatási centralizmusra törekvés, autonómia-ellenesség, nemzetiségi elnyomás. Az 1918 decemberi gyulafehérvári ígéretekről többé hallani sem akartak, a Romániával kötött békeszerződésben kényszeredetten vállalt kötelezettségeknek nem tettek eleget, mert külső beavatkozást láttak azokban Románia szuverenitásába; az alkotmányba nem kerültek bele. A román nemzetiségpolitika gyakorlatáról az olvasó szívesen tudna meg több konkrétumot, például Rudolf Brandsch nemzetiségi helyettes államtitkárságának idejéből, amely a szászok várakozásaira is rácáfolt. A szerző két népcsoport esetében állapítja meg rendkívüli intézkedések életbeléptetését: 1940-ben a zsidók rovására, s ugyanebben az évben a németek javára. A Romániával kötött bécsi német népcsoportegyezményt részletesen elemzi, de az ezzel párhuzamosan a magyar államférfiakkal elfogadtatott, a magyarországi németségre, s azon belül az ekkori döntőbírósági ítélet folytán magyar uralom alá visszakerült területek német lakosságára külön is vonatkozó egyezménnyel nem foglalkozik. Azt a hiányt, ami a kötetben az erdélyi szászok és bánáti svábok politikai kapcsolatai bemutatásának elmaradása folytán mutatkozik, az irodalmi kapcsolatok vonatkozásában két tanulmány is pótolja. Az egyik tulajdonképpen egy, a 20. századot tárgyaló fejezet Bernhard Capesiusnak az 1940-es években készült, e témát felölelő nagyobb kéziratából, amely az Adolf Meschendörfer, Richard Csáki, Heinrich Zillich által szerkesztett folyóiratok (Karpathen, Ostland, Klingsor) szerepét állítja középpontba, a másik Walter Engel tanulmánya, amely a Viktor Orendi-Hommenau szerkesztette temesvári Von der Heide, illetve a Banater Monatshefte szerepét, a bánáti Adam Müller-Guttenbrunn, Otto Alscher, Eugen Probst kapcsolatait tárja fel Meschendörferrel. A kötet tanulmányainak sorát tudomány- és művészettörténeti tárgyú dolgozatok zárják. Gustav Gündisch az erdélyi szászok figyelemre méltó történelmi és honismereti kutatásait mutatja be a két világháború között, míg Günther Ott a képzőművészet, Christoph Machat a műemlékvédelem akkori helyzetét. Benyomásainkat abban összegezhetjük, hogy folytatásra érdemes értékes munka fekszik a kötetben, amely a magyar olvasó számára is számos fontos ismeretet nyújt, lehetőséget kínálva több vonatkozásban is bizonyos összefüggések, párhuzamok vagy eltérések felismerésére, amelyek különben esetleg észrevétlenül maradnának. Tilkovszky Lóránt Peter Haslinger DER UNGARISCHE REVISIONISMUS UND DAS BURGENLAND 1922-1932 Europäische Hochschulschriften, Reihe III., Bd. 616. Peter Lang Verlag, Frankfurt am Main, 1994. 221 o. A MAGYAR RE VIZI ONIZMUS ÉS BURGENLAND 1922-1932 A bécsi egyetemen 1993-ban megvédett disszertáció szerzője helyesen mutat rá arra, hogy Burgenland kérdése, amely 1919-1921 közt éles konfliktus tárgya volt a Monarchia felbomlása folytán önállósult Magyarország és Ausztria között, csak látszólag zárult le ekkor. A velencei egyezményt magyar részről úgy értelmezték, hogy az nem jelent végérvényes lemondást az Ausztriának végül is átengedni kényszerült viszonylag kis területről (4022 km2 ) és nem nagy számú lakosságról (292 041 fő), amelynek csupán mindössze 5 százaléka volt magyar. Sem fontossági, sem sürgősségi szempontból nem állt ugyan a magyar revíziós törekvések előterében, mégis állandó veszélyeztetettség, bizonytalanság jellemezte Ausztria ezen új tartományának helyzetét. Míg osztrák részről Saint Germain és Trianon révén eldöntött kérdésnek tekintették Burgenland általuk bir-
