Századok – 1996
Közlemények - Richly Gábor: Magyar katonai segítségnyújtás az 1939–40-es finn–szovjet háborúban II/403
MAGYAROK A FINN-SZOVJET HÁBORÚBAN 439 Szepessy lábsebet kapott, melyet februárig Helsinkiben kezeltek, majd vissza kellett térnie Berlinbe. A folytatólagos háború idején azonban Valkeasaarinál ismét harcolt egy német különítményben — megjegyzendő, hogy az itt leírtakat igazoló dokumentumokat nem minden szakember tartja hitelesnek (Négykezes — Nelikätisesti-lehti, 1990/2.). A téli háború másik ismert sebesültje Nagy Béla zongoraművész, aki Helsinki november 30-i bombázásakor veszítette el bal karját. (Siilasuuo 1992, 31. o.). Lehetséges, hogy a szovjet légitámadásoknak más magyar állampolgárságú polgári áldozatai is voltak, ám erre vonatkozó adatról nincs tudomásunk. E kiragadott példák is szemléletesen bizonyítják, hogy a téli háborúban részt vett magyar önkéntesek története nem azonos csupán a zászlóalj 341 „eredeti" tagjának történetével, habár még nem ismerjük az egyénileg jelentkezők teljes körét és tevékenységét. 60 Siilasuuo 1992, 139. o. 61 Järvelä — Vuorenmaa 1979, 40-1., 47-8., és 50-3. o„ Huhtaniemi 1979, 264-5. o„ továbbá Kallenautio 1985, 192-3. o., Turtola 1984, 216-221. o. és Wahlbäck 1968, 442. о. 62 A szövetségesek valójában továbbra is Németországot tekintették elsőszámú ellenségüknek, ami a nehezen születő skandináviai partraszállási elképzelésekből is nyilvánvaló. Csapatjuk túlnyomó többségét az észak-norvégiai kikötők, valamint a német hadiipar számára létfontosságú svéd vasércbányák ellenőrzésére szánták, amiből Finnországnak aligha származott volna haszna. Az önkéntesek toborzásáról és a partraszállási tervekről részletesebben 1. Clark 1967, 75-119., 141-9., 151-155., 191-221. és 246-8. o„ Järuelä 1971, 49-50. о., Järuelä — Vuorenmaa 1979, 41., 47., 55-6. és 59. о., Kallenautio 1985, 203-5. о., valamint Nevakiui 1972, 100-3., 129., 134-55., 199-215. és 229-30. o. 63 Huhtaniemi 1979, 270-2. o. Az olasz kivándorlók és emigránsok körében is nagy visszhangja volt a finnországi eseményeknek. Camille Marabini százados Franciaországban, Giuseppe Garibaldi (!) tábornok az Egyesült Államokban kezdte meg olasz légió toborzását, ám ezek az egységek nem jutottak el Finnországba (Järvelä 1971, 54-5. о.). 64 Järuelä — Vuorenmaa 1979, 43., 48-9. és 51^1. о., valamint Rautkallio 1990, 46-52., 101-9., 122-5., 135-7., 161-6. és 170-6. o. Rautkallio érzékletesen ábrázolja, hogyan vált a finnek megsegítésének kérdése Herbert Hoover és Roosevelt elnök választási küzdelmének eszközévé, miként kapott prioritást a Szovjetunióba irányuló export a meghirdetett „morális blokáddal" szemben, milyen szerepet játszott az amerikai gazdaság a téli háború idején a Szovjetunió felfegyverzésében (ezt a körülményt több finn történész nem említi, vö. pl. Kallenautio 1985, 194. o.), valamint hogy a finnek iránti általános „szimpátiától" függetlenül amerikai állampolgárságukat kockáztatták a Finnországba induló önkéntesek. 65 Järvelä — Vuorenmaa 1979, 50. o. A két magyar vadászpilóta is itt szolgált (SArk T 6572/20). 66 Az európai országok közül a korábban említettek mellett Hollandia, Svájc, Spanyolország, Jugoszlávia, Románia, Bulgária és Görögország kormányai tiltották az önkéntesek toborzását (.Järvelä 1971, 26-30 és 51-3. o.). 67 Järvelä — Vuorenmaa 1979, 58. o. 68 30. p. i. h. Mannerheim marsall 38. számú napiparancsa, 1940. március 24. Finnül 1. Koskimies 1970, 88. o. 69 A 3.1. fejezet foráshellyel nem jelölt részei Bcrend — Ránki 1958 és Dombrády 1981 alapján. 70 E gazdasági expanzió első — és egyben utolsó — lépéseként Anglia az ún. dugáru egyezményben kötelezettséget vállalt arra nézve, hogy negyedévenként meghatározott keret erejéig hozzájárul hadiipari nyersanyagok Magyarországra szállításához (HL vkf 1940/eln. 1. oszt. 3085 Dugáru egyezmény Anglia és Magyarország között). A gazdasági blokád átmeneti feloldásának jelentőségéről 1. Bcrend — Ránki 1958, 310. o. 71 HL vkf 1939/eln. 1. oszt. 5302 Külföldi anyagbeszerzés, hadianyagkiszállítás, hadianyag tranzitó forgalmának szabályozása, valamint HL vkf. 1940/eln. 1. oszt. 3023 Külföldi hadianyagszállítások feltételei. 72 vö. 38. jegyzet. 73 Kronlund 1988, 452-3. o. A honvédelmi költségvetés a hadköteles korosztályok, illetve a szükséges létszámú tisztiállomány kiképzését sem tette lehetővé, de a fegyverzetbeszerzés területén sem volt jobb a helyzet. Az alapbeszerzésre fordítható összeget pl. a honvédelmi biztos (puolustusrevisioni) javaslatához képest az 1927-36-os időszakban a felére (1 412 millió FM) csökkentették, igaz, ez az összeg még így is kétszerese volt az 1918-26-os évek ilyen irányú kiadásainak
