Századok – 1996
Tanulmányok - Rainer M. János: A fiatal Nagy Imre (1896–1921) II/229
A FIATAL NAGY IMRE (1896-1921) 243 akik cselekvő, kifelé tekintő alaptermészetűek s nyers idegekkel indultak a szenvedésbe. De ezek is, azok is elmélyültek, megűnomultak."43 Nem állítható, hogy a későbbi Nagy Imre személyiségét döntően a berezovkai évek határozták volna meg, alaptermészete — legalábbis részben — nyilvánvalóan már korábban kialakult. De például egyfelől a türelmes mérlegelés képessége, a nagyfokú önfegyelem, másfelől a reakciók lefojtására való hajlam, az esetenkénti szembeötlő passzivitás és visszahúzódás bizonnyal visszavezethető a lágeréletre is. S a Strém által jellemzett lelkiállapotban húzódhatott meg annak a mentalitásnak eredete, amely a fentebb említetteken túl leginkább jellemezte később: a politikai aktivitás és a visszahúzódó habozás hol szeszélyes, hol nagyon ésszerű váltakozása magatartásában. Ennél persze sokkal fontosabbnak tüntette fel Nagy a barakkbeli viták gondolati-politikai tartalmát: „A demokratikus és szocialista gondolatok uralták ezeket a vitákat. A magyar függetlenségi és köztársasági eszmék, a 48-as Kossuth-i hagyományok, Károlyi Mihály irányzata... adta a lényegét a vitáknak. Politikád alapon kisebb baráti körök alakultak ki. Később ezek szemináriumi jelleget öltöttek, előadásokkal és előadókkal, vitákkal stb. A szocialista irodalom, Marx, Engels művei, a Tőke stb. tanulmányozására alakult ilyen kör. Voltak anarchisták, mint Polgár, Migrai és mások. Kezdetben kézzel írt, később sokszorosított újság is megjelent magyar nyelven, amely elősegítette a közösségi munkát. Nagyon eleven politikai élet bontakozott ki."44 Ha maradtak is emlékei a kisvárosi munkásotthon egyik-másik előadásáról a „szociálizmusról", esetleg Szabó Ervin Marx-válogatásáról, alighanem Berezovkán nyílott alkalom mindennek alaposabb megértésére. Olyasfajta kérdések feltételére és megválaszolására, hogy mit jelent „az emberiséget kötelességeinek és jogainak tudatában emberi mivoltára" emelni, mit jelent a „régi rendszer nyűgétől", a „régi világfelfogástól" „megszabadulni", elkezdeni „gondolkodni" és így tovább.4 5 Hogy ebben a kaposvári tanárok, köztük Hudra László hatásának, vagy a láger egyik-másik szocialista tanokban, Marx és Engels munkáiban, esetleg a Tőkében otthonos foglyának volt-e nagyobb hatása — nem könnyű eldönteni. Sok-sok későbbi „réteg", olvasmány, mozgalmi és ideológiai tapasztalat rakódott e korai élményekre, az „indításban"azonban bizonyosan döntő szerepet játszottak. Talán éppen az emlékezetében furcsa módon évtizedeken át megőrzött anarchisták hatottak rá, köztük Migrai Sándor lakatosmester, aki 1918-ban a berezovkai internacionalista hadifogoly bizottság egyik vezetője lett, utóbb partizánparancsnokként harcolta végig a polgárháborút? Vagy az ismeretlen keresztnevű Polgár, aki talán azonos az ugyancsak 1918-ban szerveződött nemzetközi osztag századparancsnokával, ahol — talán Polgár századában — Nagy Imre is harcolt?46 S mennyire voltak anarchisták — valóban Schmitt Jenő Henrik tanítványaiként, vagy a későbbi párttörténet kánonja szerint, amely a bolsevik párt fegyelmét elutasító minden forradalmárt anarchistának nevezett? Az anarchizmus hatalom- és uralomellenessége, közösségi önszervező ideológiája kétségkívül megérinthette azokat az embereket, akiket számukra másként alig megérthető hatalmi és uralmi viszonyok vetettek ki korábbi életkörülményeik közül, kérdőjelezték meg korábbi értékeiket, s kényszerítették valósággal a túlélés érdekében valamilyen értelmes
