Századok – 1996
Tanulmányok - Molnár András: Az egyesületek szerepe Batthyány Lajos politikai pályafutásában (1840–1847) I/3
20 MOLNÁR ANDRÁS biztosítása „egyesül az idegeneknek fogna jövedelmezni". Blackwell feljegyzése szerint Batthyány ekkoriban még a kormány Védegylet iránti ellenszenvének is örült, mert azt remélte, hogy a tiltás éppen ellenkező eredményt szül.46 Nem tudjuk, hogy Batthyány a továbbiakban milyen szerepet játszott az egyesület országos vezetőségében; a fiókegyletek munkájában mindenesetre nem vett részt, még Pesten sem. Igazából a felesége, Zichy Antónia grófnő volt az, aki a húgával, Zichy Karolinával (Károlyi György gróf feleségével) együtt mindent megtett a Védegylet népszerűsítése érdekében. Amikor az országgyűlés után Pestre utaztak, nagy ünnepléssel, fáklyászenével fogadta őket az ellenzéki ifjúság - lelkesítő példájukkal még az arisztokratákat máskülönben megvető Petőfi Sándort is elbűvölték. A testvérpár hazai kelméből készített ruhákban jelent meg a nyilvános társasági eseményeken, a Nemzeti Színházban vagy a farsangi bálokon egyaránt, sőt, még az utcai öltözetükkel is a nemzeti külsőségeket hangsúlyozták. Feleségének népszerűsége jótékony fényt vetett Batthyány Lajosra is, eltakarva annak olykor-olykor előtörő hideg, arisztokratikus vonásait.4 7 A szerény de hazai mércével mérve mégiscsak sikeres egyesületi mozgalom felkarolása végül is többé-kevésbé beváltotta a főrendi ellenzék reményeit. Batthyány eredeti — 1839-es programjában felvázolt — elképzelése nem valósult ugyan meg (noha mindegyik egyesület vezetőségében akadt egy-két ellenzéki mágnás, az egyesületek működését ténylegesen mégsem ők irányították), ő maga azonban elégedetten könyvelhette el növekvő elismertségét. Batthyány — mint fő részvényes — anyagilag is jelentősen támogatta az ellenzék politikai célkitűzéseit a maguk sajátos eszközeivel segítő társadalmi mozgalmakat. Az egyesületek által nyíltan megfogalmazott gazdaságpolitikai célok mögött mindenütt ott voltak a liberális ellenzék olyan hosszabb távú politikai elképzelései, mint például az érdekegyesítés programja - egyesületi munkája során maga Batthyány is ennek próbált meg érvényt szerezni. Batthyány a nyilvános egyesületi tevekenységével és áldozatvállalásával nem egyszerűen a társadalmi rangjából fakadó kötelezettségének tett eleget. Szerepvállalásra ösztönözte a népszerűségre való törekvés és a példaadás igénye is. Batthyány elnökségei mind az egyesületek, mind a gróf számára haszonnal jártak. Az egyesületek szilárdabb anyagi bázist, nagyobb társadalmi rangot és politikai jelentőséget kaptak Batthyány csatlakozásával, míg Batthyány megbecsülést és ismertséget szerzett a mágnáskörökön kívül is. Bővülő személyes kapcsolatai és megnövekedett társadalmi befolyása alkalmassá tették őt arra is, hogy ne csupán a mágnásoppozíció, hanem az egész magyar liberális ellenzék vezéregyénisége legyen.
